Érzelmi intelligencia

Mindenki szeretne kompetensnek és hozzáértőnek tűnni a munkahelyén, miközben a kollégáival is jól kijön. Emellett mindenki szeretné érezni, hogy számíthat a körülötte lévők támogatására a bosszantó munkatársakkal szemben. Ehhez azonban érzelmi intelligenciára is szükség van egyéni és munkahelyi (szervezeti) szinten egyaránt.

 

A lényeg, hogy megértsük, hogyan alakítják a viselkedésünket a gondolataink és az érzelmeink, s tudnunk kell, ezek milyen hatással lehetnek másokra. Az érzelmi intelligenciával megáldott emberek általában tisztában vannak saját érzéseikkel, s gyakran mások lelkivilágán is könnyen kiigazodnak.

Az általános nézet, hogy a hölgyek sokkal fogékonyabbak az érzelmekre. Ez a neveltetésből is fakad, ugyanis a fiúkba általában belenevelik, hogy ne - vagy legalábbis ne annyira intenzíven - mutassák ki az érzelmeiket. Bár e jelenség csakugyan megfigyelhető, az ezirányú kutatások azonban rámutattak, hogy nincsen valós eltérés a két nem képviselői között.

A túlzott érzelmi töltet valóban nem vezet sok jóra a munka során, azonban egy kevéssel több tapintat és érzékenység a kollégák iránt, jobb munkafeltételeket és teljesítményt eredményez. A Chartered Institute of Personnel and Development felmérése szerint a pozitív munkakörnyezet a munka típusától függetlenül jobb eredményeket szült. A CIPD tanulmánya szerint ez pénzügyi munkakör esetén magasabb részvényárakat, orvosi szakterületen alacsonyabb halálozási arányt jelent.

A felmérés arra is rámutat, hogy az érzelmi intelligencia kamatoztatását a cégek etikai normáin keresztül is támogatni kell, hogy a kedvező hatásból profitálhasson a szervezet (eü. egység).

"Szerencsére ma már egyre több helyen ismerik fel az efféle igényt, s nyújtanak ehhez megfelelő hátteret" - írta a tanulmányban Angela Baron a CIPD tanácsadója, aki a teljesítmény és a menedzsment módszerei közötti összefüggéseket vizsgálta.

"A különféle szervezetek csak akkor lehetnek sikeresek, csak akkor profitálhatnak a munkaerejükből, ha "ki tudják nyerni a tudást" az alkalmazottaikból, s azt be tudják építeni a szolgáltatásaikba. Ennek érdekében azonban ellenszolgáltatást is biztosítaniuk kell, az embereknek ugyanis érzelmi motivációra van szüksége, s érezniük kell, hogy ha a cég elér amit akart, akkor ők is elérik személyes céljaikat. Az alkalmazottaknak érzelmileg is kötődniük kell munkahelyükhöz."

Baron szerint az érzelmi intelligencia pusztán jó kommunikációs készségeket takar, semmi mást. Mások szerint ennél sokkal többről van szó, s az egyéneknek először magukat kell megismerni, mielőtt érzelmi szinten tudnának kommunikálni másokkal.

A Stress and Health magazinban  megjelent tanulmány beszámol egy hathetes kurzusról, amelynek a résztvevőit arra kérték, hogy vezessenek "érzelmi naplót", emellett arra bátorították őket, hogy nyugodtan fejezzék ki érzelmeiket a tanfolyam során.

Az eredmények értékelése során kiderült, hogy a résztvevők nem csak jobban kezelték az érzelmeiket és az indulataikat a kurzus elvégzése után, de kevesebb stresszről és jobb egészségi állapotról is beszámoltak.

Azok az emberek, akik nem ismerik az érzelmeiket, hatalmas hátrányban vannak a többiekhez képest" - nyilatkozta az Employment Guide weboldalnak Daniel Goleman, a Rutgers egyetem érzelmi intelligenciakutatással foglalkozó konzorciumának társelnöke. "Ha úgy vesszük ezek az emberek érzelmi analfabéták, akik nincsenek tisztában a valóság egy olyan szeletével, amely kulcsfontosságú a sikeres munkához, sőt, a sikeres élethez. Az élet minden pillanatában befolyásol minket az aktuális hangulatunk, még akkor is, ha éppen nem koncentrálunk az érzéseinkre. A munkanapok hajszájában és stresszhelyzeteiben az agyunk a soron következő feladattal van elfoglalva. Mentális szünetet kell tartanunk, hogy az érzéseink bekapcsolhassanak. Ezt pedig csak kevesen teszik meg, inkább elfojtják, hogy aztán később kirobbanhasson. Ha pedig kényelmetlenséget, bizalmatlanságot és stresszt érzünk, ez befolyásolni fogja a kollégáinkkal szembeni interakcióinkat."

Sok esetben pedig csak arról van szó, hogy az emberek félreértik egymás érzéseit. Ha valaki emelt hangon beszél, még nem jelenti azt, hogy gyűlöletet érez, lehet, hogy csak egyszerűen felbosszantotta magát valamin. Ahhoz, hogy megértsük, hogy mi zajlik le éppen a másikban, bele kell élnünk magunkat a helyzetébe. Ez pedig nem minden esetbe könnyű.

"A legtöbb cégben, ahol "parancsolj és irányíts" típusú menedzsment vezeti a vállalatot, nehézkes lehet érzelmi intelligenciát kialakítani" - magyarázta Baron. "Ez csak akkor alakul ki rendesen, ha a megfelelő légkör adott, ahol a dolgozók tisztelik egymást és kölcsönös bizalommal viseltetnek kollégáik iránt. Ez pedig nem alakul ki egyik napról a másikra."

A tanulmány szerzői az alábbi gyors tanácsokat gyűjtötték össze az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez. Ajánlásuk szerint az alábbi irányelvek betartásával könnyebben kialakítható az empatikus és egymás iránt tapintattal viseltető munkahelyi környezet.

Önismeret:
Ismerd fel a saját érzéseidet és azok hatásait.
Ismerd az erősségeidet és a korlátaidat.
Legyél tisztában saját értékeddel és képességeiddel.

Önmenedzsment:
Kezeld a túláradó, s a kényelmetlen érzéseidet.
Nagy nyomás alatt se zökkenj ki és próbálj továbbra is pozitívan gondolkodni.
Legyél rugalmas, ha kihívásokkal és a változásokkal találkozol.
Sugározz őszinteséget és feddhetetlenséget.

Mások megértése:
Ügyelj az érzelmi jelekre és figyelj a másik emberre.
Mutass érzékenységet és értsd meg más emberek nézőpontjait is.
Tapintattal és megértéssel tudjál segíteni mások érzelmi problémáin.

(Forrás: WebDoki - HVG.hu)

Csoport: