Mi a szűrés?

Szűrés tünetmentes és panaszmentes személyeket vizsgál azzal a céllal, hogy kizárja, vagy valószínűsítse bizonyos betegségek fennállását. A szűrés kapcsán kiemelt személyek kerülnek kivizsgálásra.

A szűrés típusai:

A szűrést kétféleképpen lehet alkalmazni: alkalomszerűen és szervezetten.

  • Az alkalomszerű vagy opportunisztikus szűrés jellemzője a tervezettség és szervezettség teljes hiánya. Amikor például valaki saját elhatározásból méhnyakrák-szűrésre jelentkezik, az ebbe a csoportba tartozik. A saját alapokon szervezett szűrés az egyén szempontjából nagyobb biztonságot adhat, hiszen szakmailag ideális időszakban és gyakorisággal vehet részt.
  • A szervezett szűrés egy kockázati alapon kiválasztott célcsoport tervezett és szervezett átvizsgálását jelenti. A kockázat egy bizonyos típusú betegség (pl. méhnyakrák) adott korcsoportban való előfordulása. A szervezett szűrővizsgálat legfontosabb kiválasztási feltétele az életkor. A szűrés jellemzője a költséghatékonyság. Ami a társadalom szempontjából jó (lásd: nagy számok törvényei, statisztika), az az egyén szempontjából nem tekinthető minden esetben ideálisnak.

 

A népegészségügyi szűrés jellegzetességei:

  • Központilag (államilag)
        • kezdeményezett
        • szervezett
        • anyagilag támogatott
  • Kellő érzékenységű (szenzitivitás)
  • A halálozás csökkenése várható (mortalitás)

 

Amennyiben panasszal fordul valaki orvoshoz, az nem tekinthető szűrésnek, az kivizsgálás, minek a végén diagnózis születik. A diagnózist követően lehet dönteni a gyógykezelésről.

Csoport: 
Címkék: 
szűrés