Ha saját jó szántukból nem mondanak le róla, majd leteszik, ha tilos lesz rágyújtani.
Valószínűleg ez az érv vezeti a döntéshozókat, akik egyre szigorúbb tilalmakat vezetnek be mostanában Európa-szerte.
A cigarettafüstben négyezerféle azonosított kémiai anyag van, és ebből legalább 500-ról bizonyították, hogy egészségkárosító hatású. A különböző alkotórészei más és más egészségi ártalmat okoznak, az úgynevezett kátrány-összetevők okozzák a rákot, elsősorban tüdőrákot, de nemcsak tüdőrákot, hanem bizonyított, hogy a legkülönbözőbb szervi rákoknak az előfordulása is szignifikánsabban gyakoribb azokon, akik dohányoznak.
Minden második dohányos, a dohányzás okozta betegségben hal meg, idő előtt. Itt az idő előttön van a hangsúly, minden második dohányos, körülbelül kilenc évet veszít az életéből, azért, mert dohányzott.
Például Kaliforniában, ahol legkorábban vezették be, a teljes munkahelyi dohányzási tilalmat, ami azt jelenti, hogy a kocsmákban, pubokban, bárokban, sem szabad cigarettázni, kiderült, hogy körülbelül nyolcadára csökkent a különböző megfázásos, influenzás, köhögéses, asztmás, egyéb betegségeknek a száma, fél évvel a tilalom bevezetése után. A hosszú távú hatást, persze még nem tudjuk.
Takács Gáspár addiktológus: – Ez így van, tehát az egészségeseknél, egészen más a hatása, mint a betegeknél. Az egészségeseknél kétségtelen, hogy van feszültségoldó hatása, vagy rituális hatása, tehát valahol a kommunikációt segíti, ezek a cigarettaszünetek, hogy úgy mondjam a munkahelyen, ezeknek is megvan a maga jelentősége, meg úgy kicsit kikapcsoljon, tehát, hogy oldja a stresszt.
Betegembereknél, a hirtelen megvonás, sok esetben olyan pánikszerű tüneteket okozhat, ami hát egész komoly pszichoszomatikus panaszokhoz vezethet.
Két és fél évvel ezelőtt vezették be Olaszországban a füsttilalmat és az azóta eltelt időszak azt mutatja, érdemes volt. A tavalyi adatok szerint, egy év alatt félmillióval csökkent a dohányzók száma. 7 százalékkal esett vissza a dohányfogyasztás, és a még mindig cigarettázók, pipázók és szivarozók 87 százaléka is azt állítja, helyes volt bevezetni azt, hogy éttermekben, bárban, hivatalban tilos rágyújtani, csakis az erre kijelölt területen szabad.
A füsttilalom bevezetője azonban hajthatatlan volt. Az akkori olasz egészségügyi miniszter, egy ismert onkológus orvosprofesszor, elmagyarázta az olaszoknak, hogy évente 90.000 halnak meg a dohányzás miatt Olaszországban, többen, mint közlekedési balesetben, arról már nem is beszélve, hogy mindez az államnak évi 35 millió eurójába került. Nem volt, mit tenni, a vendéglátósok eleinte attól féltek ugyan, hogy elveszítik dohányos vendégeiket, de nem így történt. A pizzériák és a presszók nem ürültek ki, aki rá akar gyújtani, kimegy az utcára. Az olaszokat nemcsak a puszta tiltás, a 27-től 275 euróig terjedő bírság is kényszeríti, valamint az is, hogy jelentősen megemelték a dohány árát. Még mindig több mint tízmillió az olasz dohányosok száma, a teljes lakosság egyhatoda, és a fiatalok között is magas a cigarettázók aránya, de az olaszokat sikerült megnevelni, ma már legalább odafigyelnek arra, hol gyújtanak rá, még szabad téren is, például taximegállóban is ügyelnek arra, ne fújják a többiekre a füstöt, a füsttilalom eddig sikeres volt.
Ha bármikor az elmúlt évtizedekben fogadni lehetett volna arra, hogy melyik európai országban lehetne a legsimábban, vagy hol fogják legelőször bevezetni a dohányzási tilalmat a középületekben, a vendéglátóhelyekben, akkor merek utólag is fogadni rá, szinte mindenki Németországra fogadott volna akkor, és íme eljött az igazság pillanata. Ez a pillanat már huzamosabb ideje tart, úgy tudom Olaszországban, Spanyolországban, korábban az izgága színes mikrokozmoszban a világ fővárosában New Yorkban is, minden komolyabb probléma nélkül, egy tollvonással elérték, hogy a fegyelmezetlennek, hepciáskodónak vélt életimádó sokaság, elfogadja, hogy a vendéglőben nem dohányzunk, és most a sor végén kullog Németország. 18 tartománya közül az Unió komoly és többszöri fenyegetése és felszólításai ellenére, még mindig csak háromban mertek lépni az elmúlt napokban, igaz, hogy a szövetségi kormányzati hivatalokban most már országos szinten is, de egyéb középületekben és hivatalokban, valamint a nagycégek irodáiban egyelőre csak Baden-Würtenbergben, Alsó-Szászországban, valamint a kelet-németországi elő-Pomerániában vezettek be az Európai standardnak megfelelő dohányzáskorlátozást. Míg az előbb említett két nyugat-német tartományban mertek a vendéglőkhöz is hozzányúlni, addig a kelet-németországi, mondjuk így és ez a valós, kísérleti helyszínen, erre csak a jövő év elején kerül sor. Az első napok tapasztalatai nem rosszak, mivel nagyon komoly pénzbírsággal kell számolniuk azoknak, akik megszegik a rendeletet, egy esetben már előfordult, hogy az utcára tessékeltek egy vendéget, aki cigarettázott az asztalnál, ugyanakkor amire sem a spanyoloknál, sem az olaszoknál nem volt példa, az említett tartományok és a jövőben érintett tartományok vendéglátós érdekképviseletei jelezték, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak, arra hivatkoznak ők, hogy a dohányzás megtagadása a vendégtől, ellentétben áll a német alkotmány egészét átható szabadság eszméjével.
(Forrás: Magyar Rádió/Observer.hu)