Egy emberi sejt mérete 10 mikrométer.
A felnőtt emberi szervezet kifejlett állapotban legalább 50 trillió (5×10 a 13-n) sejtből épül fel. A pontos számot a egyenlőre csak megbecsülni sikerült. Vannak becslések, amelyek szerint még ennél is több, kb. egy trilliárd (10 a 15-n) sejtből áll az emberi szervezet.
Az ún. „minimális” daganat, amelynek az átmérője 5 mm, klinikailag korainak tekinthető. Biológiai szempontból viszont már nem, hiszen 27 sejtosztódás van mögötte. Általában kb. 5-10 mm támérőjű daganat válik tapinthatóvá, ami egymilliárd (10 a 9-n) sejtet jelent. Egybillió (10 a 12-n) daganatos sejtszám pedig a beteg halálát okozza. Amíg egyetlen sejtből a mai diagnosztikai eszközökkel kimutatható, kb. 5-10 mm-es daganat lesz, tumor típusonként jelentős eltérések vannak, de átlagosan 4-5 év telik el. A rosszindulatú daganatok „alattomossága” elsősorban erre a tényre vezethető vissza. Az első 4-5 évben, amíg a daganat a kimutathatósági szint alatt van és a beteg teljesen tünet- és panaszmentes, számtalan sejt válhat le a tumorról és telepedhet meg a szervezet más részen, így daganat-áttétet képezve. Ha sikerül megtelepednie valahol a szervezetben (áttét képződés), további 4-5 év múltán kialakulhat a betegben egy újabb, ún. másodlagos tumor, akkor is, ha az elsődleges tumort (primer tumor) esetleg már évekkel korábban eltávolították, vagy meggyógyult.
A különféle daganatsejtek szaporodási tempója jelentősen különböző. A mellrák sejtjeinek száma általában 100 nap elteltével duplázódik meg. Egyes tumorsejtek, elsősorban a hematológiai daganatok -pl. Burkitt-lymphoma- kettőződési ideje nagyon rövid, két nap is lehet. Más típusoké akár több száz nap is lehet, pl. egyes vastagbél daganatsejtek 600 napos kettőződési idővel rendelkeznek.
Az emberben tíz billiárd (10 a 16-n) körüli sejtosztódás történik egy élet során. A spontán, karcinogén-mentes körülmények között bekövetkező mutációs valószínűség pedig egy millió (10 a 6-n) génenként és sejtosztódásonként.
Dr. Krascsenits Géza
