2006-ban történt, hogy az MSZP és SZDSZ kormányzat döntése megszüntette a kötelező kamarai tagságot. Az ítélet rendelkező részében a bírói testület elismeri, hogy a döntés számos ponton törvénysértő volt. Az Alkotmánybíróság korábbi határozata -bölcsen- kimondja, hogy az ilyen körülmények között keletkezett jogszabályok megsemmisítendők. Azonban az ítélet indoklásában az áll, hogy jogszerűtlen körülmények között létrejött jogszabály megsemmisítése nagyobb jogbizonytalanságot okozna, mint a jogszerűtlen körülmények folytán keletkezett helyzet.
Itt már nem a kamarák kötelező tagsága a kérdés. Amennyiben az Alkotmánybíróság törvényesen cselekedett volna, indirekte kimondta volna a tavaly őszi másik öt törvény (ún. reformcsomag) alkotmányellenességét is, azonban nem tette. Ez ma az „törvény”, ez ma az „igazság”. Ennek a törvénynek a kapcsán egy általános viselkedésminta bontakozik ki a politikában, az ország vezetőinek körében. Ez pedig, az , hogy hogy a törvényeket meg lehet szegni. Nem elég, hogy „hibás törvények születnek”, hanem immáron a törvénytelenség törvényes védelmet kap.
A kérdés: MIÉRT? Miért történik az egészségügy átalakítása a szakma teljes kizárásával? Ez az a kérdés, senki nem kapott hiteles választ. Nincs egy olyan szakmai fórum, amelyik egyetértene azzal, ami történik. Ha itt politikai döntésről van szó, mint ahogy ez mindenki számára nyilvánvaló, akkor minek a körülötte folyó színjáték? A részletek tekintetében sem vették figyelembe a szakma véleményét. Vagyis minden eleve el volt határozva (ld. parlamenti szavazás eredménye). Az egészségügy átalakítása nem élvez társadalmi támogatottságot sem. Egy bizonyos csupán, okkal ok nélkül, de mindenkit körülleng egy rossz érzés. Oka pedig tények és események sorozata. Egy kormányármányt sejtő ország pedig nem képes megállni a lejtőn és ennek beláthatatlan belpolitikai következményei lehetnek.
További alkotmányossági kételyek:
Az alkotmányban az áll, hogy mindenkinek joga van a szükséges ellátáshoz a társadalombiztosítás útján. „Tessék mondani, ez még mindig a társadalombiztosítás?”
Az alkotmány kimondja: a lehető legmagasabb szintű testi-lelki egészséghez fűződő alapjogot csak törvényben lehet szabályozni. „Akkor miért van száz végrehajtási rendelet, ami nem törvény?”
