Az egészségügyi újraindítás súlyos problémáktól terhelt

Mint mindenki számára ismeretes a koronavírus járvány, COVID-19 pandémia 2020-2021-ben igencsak súlyos megrázkódtatást okozott az egész világon. Az élet, a gazdaság jelentős mértékben beszűkült, az újraindítás szükségszerű volt.

„Kásler Miklós miniszter kitért arra is, hogy a kórházi ágyszámok újbóli meghatározásával egy időben a járvány idején akadozó ellátások is új lendületet kapnak, újraindulhatnak a szűrővizsgálatok, szűrőprogramok, az ütemezhető műtétek. Így a következő hónapokban pótolják a járvány miatti lemaradásokat, és mindenki megkapja a számára optimális ellátást – fűzte hozzá.” MTI 2021. május 21.

A valóság -néhány hónap elteltével- nem ezt a képet mutatja, és ha előre tekintünk sem ezt látjuk. Az egészségügy ellátás kapacitása nem lett jobb, és ennek számtalan oka van.

  • nincs elég ember, kapacitás
  • a COVID-ellátást fenn kell tartani
  • az oltópontokon dolgozók nem a saját szakmájukat gyakorolják
  • a finanszírozás bizonyos esetekben nem követi a valós belekerülési költségeket
  • jogszabály módosítások, ld. Orvosi hálapénz – a paraszolvenca háttere

Nagyon szépen kifejtik ezt az alábbi cikkekben is: „Újraindul az egészségügy, de vajon ki fog dolgozni?” „Súlyos gerincműtétre várok. 299-en vannak előttem” – kórházi várólisták a COVID után” „Pisztolyt szegeznek a fejedhez, és mosolyogva azt mondják, tárgyalhatunk” „Fizetés alig van, megbecsülés nulla” – miért merült fel, hogy tüntessenek az ápolók?” 

A helyzet nehézségét az jelenti, hogy bár várólisták vannak, azok bizonyos esetekben „embertelen” hosszúak, és változó, hogy ki, mikor kerül ellátásra, milyen döntési mechanizmusok alapján születik döntés egy beteg sorsáról. Nem lehet biztosan megmondani, hogy ki mikor kerül sorra egy adott kezelés elvégzésére. Az egészségügy a 2020-2021-ben összeomlott, bár el kell ismerni, nem vált teljesen műkésképtelenné, azonban továbbra sem állt fel poraiból. A magyar politika ugyan kifejezetten tagadja, hogy egészségügyi reform készül, és/vagy zajlik, de a helyzet mégis ezt láttatja, illetve a dolgok jelen állása szerint elkerülhetetlen, akkor is ha nem néven nevezzük, ld. 2021.06.10-i Kormányinfón megszólaló Orbán Viktort, aki határozottan leszögezte az Országos Kórházi Főigazgatóság napokban kiszivárgott, kórházi átalakításra vonatkozó anyagával kapcsolatban, hogy „csak reformot ne, ez a jelszavam. Semmilyen egészségügyi átalakítás, vagy reform nem lesz. Átszervezésre nincs szükség.”

Frissítés (2021.11.07): Az egészségügy több, mint egy éve bázisfinanszírozáson van, ami azt jelenti, hogy nem a teljesítmény után kapja a kifizetést. Egy bázisfinanszírozáson lévő rendszerben csak minimális ellátást lehet nyújtani, hiszen kórházaknak, intézeteknek NEAK (TB) által kifizetett összeg szinte csak a létezéshez elég, ezen felül nincs pénz eszközökre, gyógyszerekre… a meglévőt élik fel az intézmények. És akkor nyakunkon COVID-19 4. hulláma. ld. „Realitás – ahol a part szakad (MOK)” 

A helyzet súlyos, de nem reménytelen(?)

Frissítés (2023.05.05): A WHO szerint a Covid globális egészségügyi vészhelyzetnek -mai nappal- vége. Az Egészségügyi Világszervezet ( WHO ) kijelentette, hogy a Covid-19 már nem jelent „globális egészségügyi sürgősséget”. A WHO vezetője Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus és a nemzetközi statisztikák szerint legalább hét millió ember halt meg a világjárványban, de valószínűleg a be nem jelentett esetekkel 20 millió felett van a Covid-fertőzött halottak száma. Több mint 765 millió megerősített Covid-fertőzést regisztráltak világszerte. A vészhelyzet véget ért, de a veszély továbbra is fennáll, a fertőzés nem tűnt el, csak „visszaszorult” és „megszelídült”. Ne legyünk feledékenyek, a pandémiák velünk vannak. A magyar egészségügy 2023.02.01-től áttért (visszatért) a teljesítmény finanszírozásra.

Dr. Krascsenits Géza