Emlőrák

Az emlőrák a nőknél a leggyakrabban kialakuló daganat

Magyarországon évente körülbelül 8000 új esetet diagnosztizálnak, és 2500-an halnak meg emlőrákban. Becslések szerint a magyar nők 10%-a betegszik meg élete folyamán valamikor emlőrákban. A betegség leginkább a 45–65 éves nőket érinti, az összes eset közel háromnegyed része ebből a korosztályból kerül ki. Az emlőrák férfiaknál is előfordul, azonban sokkal kisebb számban. Ezer nőre jut egy férfi emlődaganat. Az alábbiakban a nőket érintő emlőrákról lesz szó.

A kialakulást befolyásoló tényezők:

• Nemi hovatartozás: Az eltérő szövetek miatt, leginkább a nőket sújtja a betegség
• Életkor: harminc éves kor alatt nagyon ritka a rákos elváltozás, a korral azonban az esély fokozottan növekszik.
• Korábbi daganat – ha az egyik emlőben volt már daganatos elváltozás, akkor háromszor nagyobb esély van arra, hogy a másik emlőben is kialakuljon.
• Gyermekszülés: A rizikó fokozódásának a mértéke a szülést követően 5 évvel a legnagyobb. Ekkor a melldaganat kialakulásának a kockázata a gyermeket szült nőknél mintegy 80 százalékkal magasabb, mint azoknál a nőknél, akiknek nem született gyermekük. A szülést követő ötödik év után a rizikó fokozatosan csökkenni kezd, és mintegy 24 év elteltével a gyermeket szült és nem szült nők emlőrák-rizikója közel azonosnak adódik. A rizikócsökkenés ezt követően is folytatódik. Gyermekszülést követően 34 év elteltével a korábban gyermeket szült nőknél az emlőrák rizikója körülbelül 23 százalékkal kisebb, mint a gyermektelen nőknél. A szülést követően a mellrák-rizikó fokozódása kifejezettebb mértékű azoknál a nőknél, akik több gyermeket szültek, akik későbbi életkorban szülték a gyermekeiket..
• Családi halmozódás: ha a családban több emlőrákos megbetegedés is előfordult már, akkor a betegség kialakulásának esélye nagyon megnő.
• Genetika: BRCA1 és BRCA2 gének egyes örökölt mutációi kapcsolhatók a mellrák és a petefészekrák megnövekedett kockázatához. A BRCA1 pozitivitás 50-80%, BRCA1 pozitivitás 40-70% élettartam kockázatot jelent. A mellráknak tizenegy genetikailag különböző altípusa van és ezek mindegyikének más a lefolyása, valamint a kezelés utáni kiújulásának az esélye.
• A lombikbébi-technika (IVF) növekedő mellrák kockázatot jelent. 40 éves életkor fölött IVF-ben részesült nők esetében 65 százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy mellrákot diagnosztizálnak.
• Elhízás
• Táplálkozási tényezők (zsírdús, főképp telített zsírsavakat tartalmazó ételek)
• A női mell a nőiesség, az érzékiség, a szexualitás és az anyaság jelképe, megbetegedése mögött lelki okok is állnak.

Tünettan:

A korai mellrák rendszerint nem okoz panaszokat, tünetmentes. A növekedése során azonban az alábbi tünetek alakulnak ki:

• „Csomó” kialakulása a mellben, vagy a hónaljárokban.
• Az emlő nagyságának és/vagy kontúrjának megváltozása.
• Változás a mellbimbóban. A bimbó vagy a bimbóudvar kivörösödése, gyulladása, duzzanata, befelé fordulása fordulhat leginkább elő.
• Szokatlan kidudorodások, illetve bemélyedések a melleken, illetve a bimbókon.
• Az emlő bőrének megvastagodása, narancsbőr-szerűvé válása.
• Az emlőkben futó vénák állapotváltozása: beesettek, vagy kidudorodnak.
• Váladékozás a mellbimbóból (elsősorban véres váladék).

Az emlőrákok kiindulási hely szerinti megoszlása: a külső-felső negyedben találják a 40 %-ukat, a középső területről indul a 18 %-uk, az összes többi negyedből 10-15 % negyedenként, míg az emlőbimbó csak 1 %-ban jelölhető meg kiindulási helyként.

Stádiumbeosztás:

TX: elsődleges daganat nem igazolható
T0: nincs bizonyítható elsődleges daganat
Tis: Carcinoma in situ
T1: daganat átmérője nem nagyobb 2 cm-nél
T2: daganat átmérője 2-5 cm között van
T3: daganat átmérője 5 cm-nél nagyobb
T4: daganat bármekkora átmérőjű, de beszűri a bőrt és/vagy a mellkasfalat, és/vagy gyulladásos emlőrák
NX: Regionális nyirokcsomó nem vizsgálható vagy ismeretlen
N0: nyirokcsomó áttét nem észlelhető
N1: mobilis nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban
N2: fixált nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban
N3: áttét 10 vagy több nyirokcsomóban vagy áttét a infraclavicularis nyirokcsomókban, nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban és a mammaria interna láncban, a supraclavicularis régióban
MX: távoli daganatáttét nem mutatható ki
M0: távoli áttét nincs
M1: távoli daganatáttét mutatható ki, beleértve az azonos oldali supraclavicularis nyirokcsomó metastasist is

TNM	Tumor méret	Nyirokcsomó érintettség	Áttétképződés
TX
T0
T0	Tis	N0	M0
T1	T1	N0	M0
T2A	T0 T1 T2	N1 N1 N0	M0 M0 M0
T2B	T2 T3	N1 N0	M0 M0
T3A	T0 T1 T2 T3 T3	N2 N2 N2 N1 N2	M0 M0 M0 M0 M0
T3B	T4	N0 – N3	M0
T3C	T1 – T4	N3	M0
T4	T1 – T4	N0 – N3	M1

Szűrés:

Szűrésre alapvetően az emlő önvizsgálat, szakorvosi vizsgálat, és a mammográfia szolgál. Az emlő önvizsgálatát havonta egy alkalommal a menstruációt lezajlását követően célszerű végezni. A mammográfiás szűrési módszer életkorfüggően jó hatásfokban mutatja ki az emlő különféle elváltozásait.

ld. Emlőszűrés | Mammográfia

Diagnosztika:

Kivizsgálás kapcsán a triplet diagnosztika alkalmazandó:

• fizikális vizsgálat
• mammográfia és, ultrahang (továbbá más képalkotó vizsgálatok)
• aspirációs citológia, ún. vékonytű biopszia, fine-needle aspiration cytology (FNAC), amikor sejtkenet készül
• vastagtű biopszia, fine-needle aspiration biopsy (FNAB), amikor szövethenger készül

A pontos stádium meghatározáshoz további vizsgálatokra is szükség van.

• CT, MR, PET-CT, Izotóp, Rtg…

Kezelés:

• Stádiumfüggő
• Elsődlegesen műtét, lehetőség szerint sentinel nyirokcsomó vizsgálatával
• Sugárkezelés
• Kemoterápia
• Hormonkezelés
• Molekulárisan célzott daganatterápia (target terápia)

A kezelés kapcsán felmerülő fontosabb megválaszolandó kérdések:

• Milyen méretű a daganat
• Egy, vagy több daganat van-e
• Van-e áttétes nyirokcsomó, ha van, akkor mennyi és hol helyezkedik el
• Van-e távoli szervi áttét, ha igen, akkor mely szervben
• Milyen stádiumú a daganat
• Milyen a daganat szövettani típus és Grade
• Milyen a daganat hormonreceptor státusza
• HER-2 pozitív-e a daganat
• Emlő szervmegtartó műtétre van-e lehetőség
• A daganat eltávolításával egy időben lehetőség van-e rekonstrukcióra (plasztikára). Az utóbbi időben előtérbe került az életminőség, valamint az esztétika kérdés.
• Szükség van-e kiegészítő kezelésre:
  • Kemoterápia
  • Sugárkezelés
  • Hormonkezelés
• Milyen mellékhatásai vannak a kezelésnek, vagy a kezeléseknek

Az utóbbi években a műtéti radikalitás csökkenése és az ún. onkoplasztikus szemlélet elterjedése figyelhető meg.

Stádiumtól független 5 éves átlagos túlélés kb. 70-75%.* (*ebbe a csoportba minden stádium benne van)

0 stádium: 100%
I stádium: 98%
IIA stádium: 88%
IIB stádium: 76%
IIIA stádium: 56%
IIIB stádium: 49%
IV stádium: 16%

A távoli áttétekkel rendelkező betegek átlagos 10 éves túlélése 15%.

Dr. Krascsenits Géza