Emlőrák

Emlőrák

Az emlőrák a nőknél a leggyakrabban kialakuló daganat.

Magyarországon évente körülbelül 8000 új esetet diagnosztizálnak, és 2500-an halnak meg emlőrákban. Becslések szerint a magyar nők 10%-a betegszik meg élete folyamán valamikor emlőrákban. A betegség leginkább a 45–65 éves nőket érinti, az összes eset közel háromnegyed része ebből a korosztályból kerül ki. Az emlőrák férfiaknál is előfordul, azonban sokkal kisebb számban. Ezer nőre jut egy férfi emlődaganat. Az alábbiakban a nőket érintő emlőrákról lesz szó.

A kialakulást befolyásoló tényezők:

  • Nemi hovatartozás: Az eltérő szövetek miatt, leginkább a nőket sújtja a betegség
  • Életkor: harminc éves kor alatt nagyon ritka a rákos elváltozás, a korral azonban az esély fokozottan növekszik.
  • Korábbi daganat – ha az egyik emlőben volt már daganatos elváltozás, akkor háromszor nagyobb esély van arra, hogy a másik emlőben is kialakuljon.
  • Gyermekszülés: azok a nők, akik nem szülnek, vagy csak 35 éves koruk után vállalnak gyermeket, nagyobb arányban betegszenek meg. Egyes statisztikák alapján a gyermektelenség (nem szült nők esetében), illetve az első kiviselt terhesség 40 éves kor felett háromszoros rizikófaktor jelent.
  • Családi halmozódás: ha a családban több emlőrákos megbetegedés is előfordult már, akkor a betegség kialakulásának esélye nagyon megnő.
  • BRCA1 és BRCA2 gének egyes örökölt mutációi kapcsolhatók a mellrák és a petefészekrák megnövekedett kockázatához. A BRCA1 pozitivitás 50-80%, BRCA1 pozitivitás 40-70% élettartam kockázatot jelent.
  • Elhízás
  • Táplálkozási tényezők (zsírdús, főképp telített zsírsavakat tartalmazó ételek)
  • A női mell a nőiesség, az érzékiség, a szexualitás és az anyaság jelképe, megbetegedése mögött lelki okok is állnak.

Tünettan:

A korai mellrák rendszerint nem okoz panaszokat, tünetmentes. A növekedése során azonban az alábbi tünetek alakulnak ki:

  • “Csomó” kialakulása a mellben, vagy a hónaljárokban.
  • Az emlő nagyságának és/vagy kontúrjának megváltozása.
  • Változás a mellbimbóban. A bimbó vagy a bimbóudvar kivörösödése, gyulladása, duzzanata, befelé fordulása fordulhat leginkább elő.
  • Szokatlan kidudorodások, illetve bemélyedések a melleken, illetve a bimbókon.
  • Az emlő bőrének megvastagodása, narancsbőr-szerűvé válása.
  • Az emlőkben futó vénák állapotváltozása: beesettek, vagy kidudorodnak.
  • Váladékozás a mellbimbóból (elsősorban véres váladék).

Az emlőrákok kiindulási hely szerinti megoszlása: a külső-felső negyedben találják a 40 %-ukat, a középső területről indul a 18 %-uk, az összes többi negyedből 10-15 % negyedenként, míg az emlőbimbó csak 1 %-ban jelölhető meg kiindulási helyként.

Stádiumbeosztás:

TX: elsődleges daganat nem igazolható
T0: nincs bizonyítható elsődleges daganat
Tis: Carcinoma in situ
T1: daganat átmérője nem nagyobb 2 cm-nél
T2: daganat átmérője 2-5 cm között van
T3: daganat átmérője 5 cm-nél nagyobb
T4: daganat bármekkora átmérőjű, de beszűri a bőrt és/vagy a mellkasfalat, és/vagy gyulladásos emlőrák
NX: Regionális nyirokcsomó nem vizsgálható vagy ismeretlen
N0: nyirokcsomó áttét nem észlelhető
N1: mobilis nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban
N2: fixált nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban
N3: áttét 10 vagy több nyirokcsomóban vagy áttét a infraclavicularis nyirokcsomókban, nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban és a mammaria interna láncban, a supraclavicularis régióban
MX: távoli daganatáttét nem mutatható ki
M0: távoli áttét nincs
M1: távoli daganatáttét mutatható ki, beleértve az azonos oldali supraclavicularis nyirokcsomó metastasist is

TNM Tumor méret Nyirokcsomó érintettség Áttétképződés
TX
T0
T0 Tis N0 M0
T1 T1 N0 M0
T2A T0

T1

T2

N1

N1

N0

M0

M0

M0

T2B T2

T3

N1

N0

M0

M0

T3A T0

T1

T2

T3

T3

N2

N2

N2

N1

N2

M0

M0

M0

M0

M0

T3B T4 Bármelyik N M0
T3C Bármelyik T N3 M0
T4 Bármelyik T Bármelyik N M1

 

Szűrés:

Szűrésre alapvetően az emlő önvizsgálat, szakorvosi vizsgálat, és a mammográfia szolgál. Az emlő önvizsgálatát havonta egy alkalommal a menstruációt lezajlását követően célszerű végezni. A mammográfiás szűrési módszer életkorfüggően jó hatásfokban mutatja ki az emlő különféle elváltozásait.

ld. Emlőszűrés | Mammográfia

Diagnosztika:

Kivizsgálás kapcsán a triplet diagnosztika alkalmazandó:

  • fizikális vizsgálat
  • mammográfia és, ultrahang (továbbá más képalkotó vizsgálatok)
  • aspirációs citológia (FNAC), valamint tűbiopszia (FNAB)

A pontos stádium meghatározáshoz további vizsgálatokra is szükség van.

  • CT, MR, PET-CT, Izotóp, Rtg…

Kezelés:

  • Stádiumfüggő
  • Elsődlegesen műtét, lehetőség szerint sentinel nyirokcsomó vizsgálatával
  • Sugárkezelés
  • Kemoterápia
  • Hormonkezelés
  • Molekulárisan célzott daganatterápia (target terápia)

A kezelés kapcsán felmerülő fontosabb megválaszolandó kérdések:

  • Milyen méretű a daganat
  • Egy, vagy több daganat van-e
  • Van-e áttétes nyirokcsomó, ha van, akkor mennyi és hol helyezkedik el
  • Van-e távoli szervi áttét, ha igen, akkor mely szervben
  • Milyen stádiumú a daganat
  • Milyen a daganat szövettani típus és Grade
  • Milyen a daganat hormonreceptor státusza
  • HER-2 pozitív-e a daganat
  • Emlő szervmegtartó műtétre van-e lehetőség
  • A daganat eltávolításával egyidőben lehetőség van-e rekonstrukcióra (plasztikára). Az utóbbi időben előtérbe került az életminőség, valamint az esztétika kérdés.
  • Szükség van-e kiegészítő kezelésre:
    • Kemoterápia
    • Sugárkezelés
    • Hormonkezelés
  • Milyen mellékhatásai vannak a kezelésnek, vagy a kezeléseknek

Az utóbbi években a műtéti radikalitás csökkenése és az ún. onkoplasztikus szemlélet elterjedése figyelhető meg.

Stádiumtól független 5 éves átlagos túlélés kb. 70-75%.* (*ebbe a csoportba minden stádium benne van)

0 stádium: 100%
I stádium: 98%
IIA stádium: 88%
IIB stádium: 76%
IIIA stádium: 56%
IIIB stádium: 49%
IV stádium: 16%

A távoli áttétekkel rendelkező 10 éves áttét túlélése 15%.