Mammográfia (mammographia) az emlődaganatok kimutatására szolgáló röntgenvizsgálat.

Az emlőrák kialakulására hajlamosító tényezők többsége nem befolyásható, de ha rendszeresen jelentkezik szűrővizsgálatra, sokat tehet azért, hogy az esetleges betegséget időben felismerjék. Az emlőszűrés módszerei alapvetően a tapintásos emlővizsgálat és a mammográfia.

A mammográfia történhet szűrés, vagy kivizsgálás céljából.

  • Szűrés: Magyarországon országos szervezett szűrőprogram keretén belül, a veszélyeztetett korú (45-65 éves) női lakosság rendszeresen 2 évente behívásra kerül.
  • Kivizsgálás: Emlőben észlelt elváltozás esetén végzett vizsgálat.

A mammográfia célja, hogy lehetővé váljon az emlőrákok korai felismerése, kezelése, ezáltal nőjön a túlélési esély, és csökkenjen a radikálisabb kezelési módok szükségessége. A legoptimálisabb időpont a vizsgálatra a menstruáció kezdetétől számított 7. és 12. nap között van.

A mammográfiás szűrés általi korai felfedezésnek köszönhetően népesség szintjén 10 éves szűrési periódus alatt 40%, 25 év alatt 95% emlődaganatból adódó halálozás csökkenés érhető el. A mammográfia érzékenysége emlő szerkezettől függően 60-80%. A mammográfiás szűrés esetén a daganatok kb. 28 százaléka nem vehető észre, különösen változó kor előtt álló nőkben, vagy azoknál, akik sűrű (denz) szerkezetű emlővel rendelkeznek.

Európai Emlőradiológiai Társaság (European Society of Breast Imaging – EUSOBI) javaslata: Az 50-69 éves nőknél elsődlegesen javasolt a kétévenkénti mammográfia. A vizsgálat kiterjesztése javasolt 40 éves kortól 70-75 éves korig.

Külön elbírálás alá esnek a valamilyen oknál fogva veszélyeztetett csoportok, pl. genetikai terheltség (BRCA1, BRCA2 gén pozitivitás)…

30 éves életkor alatt és nem szült nők esetében mammográfia élettani okok miatt nem elég informatív, ezért ilyenkor kivételes esetektől eltekintve nem végzik.

A mammográfia 0,4 mSv sugárterhelést jelent alkalmanként. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk ezt az értéket, tudni kell, hogy csak azáltal, hogy a földön élünk, természetes környezetben, élettani körülmények között évente kb. 2,5 – 3 mSv sugárterhelést kapunk.

Emlő önvizsgálat

Minden nőnek fiatal felnőtt korunktól kezdve gondot kell fordítania emlőinek rendszeres vizsgálatára. Némi gyakorlat után kisebb elváltozást is észre lehet venni. Havonta egyszer, lehetőleg a menstruációt követően célszerű elvégezni, ilyenkor az emlő állomány a legpuhább, a legkönnyebben áttapintható. Változó korban és azon túl is minden hónapban egyszer, egy meghatározott napon történjék az önvizsgálat.

Emlő tomoszintézis

Egy új emlővizsgáló módszer az emlő tomoszintézis, amely a hagyományos mammográfiás vizsgálathoz képest több előnnyel rendelkezik:

  • 41,5%-al több invazív típusú emlőrákot képes kimutatni,
  • az elérhető legnagyobb felbontású és legrészletesebb képet biztosítja három dimenzióban gyűjt adatokat, amelyekből számítógépes szoftver segítségével 1 milliméteres szeletvastagsággal készít képet,
  • az enyhébb mellkompressziónak köszönhetően kevésbé kellemetlen,
  • kevesebb időt vesz igénybe.

Emlő MR

Az MR alapvetően nem alkalmas szűrővizsgálatra. Meghatározott esetekben, elsősorban kivizsgálás részeként van létjogosultsága az emlő MR-nek.

Emlő képalkotó vizsgálat értékelése

Több értékelési módszer terjedt el a világban, illetve Magyarországon.

I., Az egyik a Tabár-féle osztályozás, ahol a „K” a klinikum, vagy vizsgálati lelet, az „R” a mammográfia radiológiai, vagy röntgen lelet, az „U” az ultrahang értékeket jelöli.

  • 1 – negatív (K1, R, U1)
  • 2 – jóindulatú elváltozás(ok) (K2, R2, U2)
  • 3 – valószínűleg jóindulatú elváltozás(ok), de nem zárható ki teljes mértékben a rosszindulatú daganat valószínűsége (K3, R3, U3)
  • 4 – valószínűleg rosszindulatú daganat (K4, R4, U4)
  • 5 – rosszindulatú daganat jelei (K5, R5, U5)

II., A másik a BI-RADS (BIRADS) rövidítés a Breast Imaging-Reporting and Data System betűszóból ered, amely egy eredetileg a mammográfiával történő használatra tervezett minőségbiztosítási eszköz. A rendszer számos egészségügyi csoport együttműködésén alapszik, de az American Radiology College (ACR) tettek közzé. A rendszert a leletek szabványosítása céljából a tervezték. Az orvosok használják a betegek emlőrák-kialakulás kockázatának csoportosítására. ld. ACR BI-RADS Atlas®

  • BI-RADS 0: nem értékelhető, további vizsgálat(ok)ra van szükség
  • BI-RADS 1: negatív
  • BI-RADS 2: jóindulatú elváltozás(ok), a rosszindulatú daganat (malignitás) valószínűsége 0%
  • BI-RADS 3: valószínűleg jóindulatú elváltozás(ok), a rosszindulatú daganat valószínűsége <2%; javasolt rövidebb nyomon követési időintervallum, általában 6 hónap, illetve mintavétel (citológia, vagy biposzia)
  • BI-RADS 4: rosszindulatú daganatok gyanúja, a mammográfia és az ultrahang vizsgálat során a rosszindulatú daganat valószínűsége 2-94%,
    • BI-RADS 4A: alacsony malignitási gyanú (2–9%)
    • BI-RADS 4B: közepes malignitási gyanú (10-49%)
    • BI-RADS 4C: nagyfokú malignitási gyanúját (50-94%)
  • BI-RADS 5: erősen valószínűsíthető a rosszindulatú daganat, a malignitás valószínűsége >95%
  • BI-RADS 6: biopsziával bizonyított rosszindulatú daganat