Az endometriózis, ami endometrioma néven is ismert, jóindulatú elváltozás, amely a méh üregén kívülre kerülő méhnyálkahártyát jelent.

Az endometriózis kifejezés az „endometrium” szóból származik. Az endometrium, a méh belső felszínét borító szövet, amely minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül és leválik. A termékeny nők 2-10%-át érintő ösztrogénfüggő, enyhe krónikus gyulladással járó betegség. Az endometriózis egy krónikus és jelen ismereteink szerint véglegesen nem gyógyítható betegség. Az endometriózis hasonló ciklikus működést mutat, mint a méhen belül elhelyezkedő méhnyálkahártya. Az endometriózis (méh üregén kívülre kerülő méhnyálkahártya) leggyakoribb elhelyezkedése a kismedence, érinti a petefészket, a petevezetéket, a méhet függesztő szalagokat, a hüvely és végbél  közötti réteget, a méh külső felszínét és a medence hashártya borítását. Ritkán előfordulhat a gátmetszés hegében, a belekben, vagy a végbélben, a húgyhólyagban, a hüvelyfalban, a méhnyakban, hasi sebészeti beavatkozások hegében. A legsúlyosabb formái közé tartozik, amely a végbél- szigma bél szakaszt, illetve a húgyutakat érinti. Irodalmi ritkaságként a szervezet bármely területén, akár a tüdőben is találkozhatunk vele.

Bár rendszerint felnőtt korban kerül felismerésre, serdülőkorban az endometriózis áll a másodlagos menstruációs fájdalom és a kismedencei fájdalom hátterében leggyakrabban.

A méhizomzatban található endometriózist külön névvel illetik, ún. Adenomyosis.

Kialakulás:

Az endometriózis okát még nem ismerjük. Több elmélet ismert a kialakulását illetően.

  • A méhnyálkahártya sejteket tartalmazó menstruációs vér visszafele áramlik, és a petevezetéken keresztül kijut a hasüregbe, ahol aztán megtapad és növekedésnek indul. A menstruáció alatt a nők több, mint 90%-nál megfigyelhető a vér retrográd áramlása. Azonban ehhez az élettani folyamathoz képest ritkán, a nők 10%-nál figyelhető meg endometriózis.
  • A vérkeringésen keresztül jutnak el az méhnyálkahártya sejtek a test egyéb területeire.
  • Coeloma eredetű metaplasia elmélet alapja a mesotheliális sejtek inger hatására bekövetkező elfajulása.
  • Immunrendszer hibás működése. Erre utal az a megfigyelés, hogy immunbeteg nőkben gyakrabban alakul ki endometriózis. Valamint a megfigyelések alapján nagyobb valószínűséggel fordul elő autoimmun betegségekkel (pl. szisztémás lupus erythematosus «SLE», sclerosis multiplex «SM», Sjörgen-betegség, rheumatiod arthritis, Chron-betegség, Addison-kór) társulva.
  • Genetikai hajlam fokozhatja a betegség kialakulását. Amennyiben egy nő elsőfokú rokonságában előfordult endometriózis, abban az esetben az endometriózis kialakulásának esélye hétszer nagyobb. Kiterjedt kutatások kapcsán megállapításra került, hogy az NPSR1 gén egyik változata igen szoros összefüggést mutat a betegséggel.
  • Endometriózisban az autoimmun betegségek előfordulása is emelkedett.
  • Transz-zsírok, alkohol fogyasztás.
  • Állati fehérjében gazdag étrend mellett magasabb az endometriózis előfordulása, a naponta legalább 2 alkalommal vörös húst fogyasztók körében egy vizsgálat szerint 56%-al emelkedett.
  • Soványság (BMI < 18,5),
  • Glutén kóroki szerepe valószínűsíthető.
  • Megfigyelések azt mutatják, hogy a terhesség előnyös hatású az endometriózisban.
  • Végső következtetés az, hogy valószínűleg multifaktoriális betegség.

Tünettan:

Az endometriózis sok esetben tünetmentes. Ha tünettel jár, akkor leggyakoribb tünete az alhasi, kismedencei fájdalom, amely rendszerint a menstruációs vérzéssel egy időben jelentkezik és a vérzés elmúlásával csökken, majd megszűnik. Fájdalom jelentkezhet a menstruációtól függetlenül is, pl. kiválthatja szexuális aktus, és lehet állandó jelleggel fennálló. Ld. még: Fájdalmas menstruáció

  • Gyakori tünetek: menstruációs fájdalom (secunder dysmenorrhea), fájdalmas közösülés (dysparaneunia), alhasi-, kismedencei fájdalom, meddőség
  • Ritkábban jelentkező tünetek: vérzészavar, sürgető vizelési inger, fájdalmas vizeletürítés (dysuria), fájdalmas székletürítés, hasmenés, székrekedés
  • Ritka tünetek: akut hasi katasztrófa, véres vizelet (haematuria), véres széklet (maelena)
  • Serdülőknél a ciklussal összefüggő és ciklustól független fájdalom együttes fennállása 60% körül, ciklustól független fájdalom önmagában 30% körül fordul elő.

Az endometriózis megbetegedés 30-40 %-ban meddőséget okoz. A meddő nők esetében a betegség előfordulásának valószínűsége 6-8-szorosa a fogamzóképes nőkhöz viszonyítva. Egészséges nőknél a megtermékenyülés valószínűsége ciklusonként átlagosan 15-20%, addig az endometriózisban ez az arány mindössze 2-10%.

Stádiumbeosztás:

Több stádiumbeosztás ismeretes, alábbiakban az egyik legelterjedtebb beosztás található.

  • I. Stádium (minimális, 1-5 pont): a kismedencei hashártyán szétszórtan 5 mm-nél kisebb, csomókat nem alkotó elváltozások összenövés nélkül;
  • II Stádium (enyhe, 6-15): 5 mm-nél nagyobb endometrium szigetek, melyek megjelennek a sacrouterin szalagokon és csomókat is képeznek;
  • III Stádium(mérsékelt, 16-40): mérsékelt elváltozások, kiterjedt, egymással összekapaszkodó implantátumok, helyenként csokoládé cisztát képezve, kismedencei összenövésekkel;
  • IV Stádium (súlyos >40): súlyos elváltozások, extragenitális elhelyezkedés súlyos összenövésekkel.

Mélyen infiltráló endometriózisról (DIE) beszélünk, ha az infiltráció > 5 mm.

Hivatkozás: American Society for Reproductive Medicine: Revised American Society for Reproductive Medicine classification of endometriosis: 1996. Fertil Steril 1997 May; 67(5): 817-21

Diagnosztika:

  • Tünettan
  • Nőgyógyászati vizsgálat
  • Képalkotó diagnosztika: Ultrahang (TVS), MR
  • Béltükrözés, hólyagtükrözés
  • Műtéttel látható, és a beavatkozás kapcsán szövettani mintavétellel bizonyítható. A műtét típusa változó, ha lehetőség van rá, elsősorban hastükrözés (laparoscopia) végzése javasolt.

Korai stádiumban az endometriózis a képalkotó vizsgálatok (TVS, MR) elől rejtve marad, mivel felszínes elváltozás áll fenn.

Különleges veszélye, hogy az endometriózis a rákra jellemző tulajdonságokkal rendelkezik.

  • invazív terjedés
  • áttétképződés
  • veszélyezteti a „megtámadott” szerv funkcióját

Bizonyított, hogy endometriózis talaján nagyobb az esélye rosszindulatú daganat kialakulásának, elsősorban petefészekrák esetén.
Előfutára lehet az endometrioid és világossejtes petefészekráknak. Virchow gyulladásos eredetű rák elmélete endometriózis esetén helyénvalónak tűnik.

Kezelés:

Mivel csak elméletek vannak az endometriózis kialakulásáról (patogeneziséről), ezért meggyógyításáról nem beszélhetünk, csak kezeléséről.

  • Gyulladáscsökkentő-, fájdalomcsillapító gyógyszerek (NSAID)
  • Menstruáció befolyásolása, ritkítása, a vérzés mennyiségének csökkentése, adott esetben ciklus leállítása hormonkezeléssel, pl. gestogen monoterápia, ösztrogén/gestogen kombináció
  • Műtét:
    • Amennyiben 3-6 hónapos NSAID, és/vagy hormonkezelés mellett a tünetek nem javulnak, vagy eleve az életvitelt akadályozó tünetek állnak fent, abban az esetben műtét elvégzése javasolt: elsősorban hastükrözés (laparoszkópia), bizonyos -rendszerint előrehaladott- esetekben nyitott hasi műtét válhat szükségessé.
    • Meddőség esetén I-II stádiumban mérlegelendő, főképp 35 éves életkor felett és 4 cm-nél nagyobb endometriotikus cisztáknál.
    • III-IV stádiumban műtéti megoldás egyéb tényezőktől függetlenül is javasolt.
    • Műtéttel igazolt endometriózis esetén a betegeket gyógyszeres kezelésben „kell” részesíteni. A hormonkezelést hosszú távon (évekig), illetve a gyermekvállalásig javasolt alkalmazni.
  • Menstruációs ciklus leállítása GnRH analóg kezeléssel
  • Aromatáz inhibítorok; a letrozolt az ACOG az endometriózist kísérő fájdalom terápiában javasolja alkalmazni
  • Fizikoterápia
  • Pszichés támogatás
  • Diéta

Az endometriózisban szenvedőknél megfelelő kezeléssel tartós tünet- és panaszmentes állapot érhető el.

Kiújulás utókezelés nélkül 5 éven belül az esetek kb. 40%-ban fordul elő.