Európai Betegjogi Charta

Európai Betegjogi Charta

Az Alapvető jogok, melyek alapkövét képezik az európai alkotmánynak, a legfőbb hivatkozási pontját jelentik ezen Chartának. Megerősít egy sor elidegeníthetetlen, egységes jogot, amelyeket semmilyen európai uniós szervezet és tagország nem korlátozhat.

Európai Betegjogi Charta az Active Citizenship Network group (Aktív Állampolgári Hálózat) munkájának eredménye.
Bemutatás, megvitatás: 2002. november 15, Brüsszel.
Az eredeti dokumentum megtalálható az Active Citizenship Network lapján: European Charter of Patients’ Rights
 
 
ALAPVETŐ JOGOK EURÓPAI CHARTÁJA

 

ELSŐ RÉSZ: ALAPVETŐ JOGOK

•    Az Alapvető jogok, melyek alapkövét képezik az európai alkotmánynak, a legfőbb hivatkozási pontját jelentik ezen Chartának. Megerősít egy sor elidegeníthetetlen, egységes jogot, amelyeket semmilyen európai uniós szervezet és tagország nem korlátozhat, illetve amelyről az egyén nem mondhat le. Ezek túlmutatnak az állampolgárságon, akkor is fennállnak, amikor egy ország törvényei nem gondoskodnak a védelmükről; a jogokra való hivatkozás feljogosítja az embert arra, hogy ezeket a gyakorlatba átültetve konkrét eljárásokként és garanciákként jelenjenek meg. Az 51. paragrafus szerint az ország törvényeinek összhangban kell lenniük a Nizzai Chartával, de ez nem írhatja felül az ország alkotmányát, amelynek az erre irányuló rendelkezései a mérvadóak, amennyiben az magasabb szintű védelmet garantál (53. paragrafus).
Végezetül, a Nizzai Chartában megfogalmazott jogok széles körben értelmezendők, azért, hogy bármely esetben hivatkozni lehessen az odavonatkozó általános elvekre, amelyek az egyénről való gondoskodás során felmerülnek.
•    A 35. paragrafus gondoskodik az egészségvédelemhez való jogról és kimondja, hogy „biztosítja a betegségmegelőző eljárásokhoz való hozzáférés jogát és azon előnyöket, amelyek a kezelésből származhatnak az ország törvényes keretei között”.
A 35. paragrafus pontosan meghatározza, hogy az Uniónak garantálnia kell „a magas szintű egészségvédelmet”, ami egyben egyéni, illetve társadalmi javakat és egészségügyi ellátást is jelent. Ez a formula útmutatóként szolgál az európai kormányoknak, vagyis rámutat arra, hogy nem állhatunk meg a „minimális sztenderdek garantálásánál”, hanem magas szintű szolgáltatásra kell törekedni, annak ellenére, hogy meglévő különbségek vannak az egyes rendszerek terhelhetőségében.
A 35. paragrafuson kívül az Alapvető Jogok Chartája számtalan olyan intézkedést is tartalmaz, amelyek vagy közvetve, vagy közvetlenül vonatkoznak a betegek jogaira. Ezek a következők: az emberi méltóság sérthetetlensége (1-es passzus); az élethez való jog (2-es passzus); a személyes integritáshoz való jog (3-as passzus); a biztonsághoz való jog (6-os passzus); a személyes adatvédelemhez való jog (8-as passzus); diszkrimináció mentes bánásmód (21-es passzus); a különböző vallási vagy kultúrkörökből származó egyének jogainak tiszteletben tartása (22-es passzus); a gyermekek jogai (24-es passzus); az idősek jogai (25-ös passzus); a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog (31-es passzus); a társadalombiztosításhoz való jog (34-es passzus); a környezetvédelemhez kapcsolódó jogok (37-es passzus); a fogyasztók védelméhez kapcsolódó jogok (38-as passzus); a lakóhely megválasztása Illetve a szabad költözködéshez való jog (45-ös passzus).

MÁSODIK RÉSZ: A BETEGEK 14 JOGA

Ez a rész azon 14 betegjogot terjeszti elő, amelyek együttesen arra törekednek, hogy a fent említett alapvető jogokat biztosítsák, alkalmazhatóvá tegyék az egészségügy jelenlegi átmeneti helyzetében. A jogok mindegyike garantálja a magas szintű egészségvédelmet (35. paragrafus, Alapvető Jogok Chartája) és magas színvonalú szolgáltatást biztosít a különböző országok egészségbiztosítási rendszerén keresztül.
Ezeket a jogokat tiszteletben kell tartani az egész Európai Unió területén.
Tekintettel a 14 jogra, néhány előzetes megállapítás válik szükségessé:
•    A jogok definíciója magában foglalja, hogy az állampolgárok és a fenntartók egyaránt felelősséget vállalnak. A jogok összefüggésben vannak a felelősségvállalással, illetve a követelményekkel.
•    A Charta alkalmazandó minden egyénre, nemre, életkorra, vallásra, társadalmi-gazdasági különbözőségekre való tekintet nélkül.
•    A Charta nem foglal állást erkölcsi kérdésekben.
•    A Charta által megfogalmazott jogok a jelen európai egészségügyi rendszerekre érvényesek, mindazonáltal célszerű a felülvizsgálatuk és módosításuk, hogy lépést tudjanak tartani a tudományos ismeretek és technológia fejlődésével.
•    A14 jog az alapvető jogok megtestesülése, és mint olyan, el kell fogadni, és tiszteletben kell tartani függetlenül a pénzügyi, gazdasági vagy politikai korlátozó tényezőktől de alkalmazhatósága kritériumait mérlegelni kell.
•    A jogok tiszteletben tartása magában foglalja a technikai/szervezeti követelmények és a hozzáállásbeli/szakértői minták teljesítését. Megkövetel egy az egészségügyi rendszerek működését átfogó globális reformot.
•    A Charta minden egyes paragrafusa egy jogot érint, azt meghatározza és megmagyarázza anélkül, hogy minden lehetséges helyzetet kielemezne.

1.    Betegségmegelőző eljárásokhoz való jog
Mindenkinek joga van a megfelelő szolgáltatást igénybe venni azért, hogy megakadályozza egy betegség kialakulását
Az egészségügyi szolgáltatónak kötelessége erre törekedni azáltal, hogy felhívja az emberek figyelmét, szabályos időközökben garantálva az eljárás ingyenességét a veszélyeztetett lakosság különböző csoportjai számára és mindenki számára elérhetővé téve a tudományos kutatások és technológiai fejlesztések eredményéit.

2.    Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga
Mindenkinek joga van az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez. Az egészségügyi szolgáltatóknak garantálni kell az egyenlő hozzáférést mindenki számára, lakóhely szerinti, pénzügyi források szerinti, a betegség típusa szerinti, illetve a hozzáférés ideje szerinti megkülönböztetés nélkül.
Az a személy, aki kezelésre szorul, de nem tudja fedezni a költségeket, ingyenes ellátásban részesül.
Mindenkinek joga van a megfelelő ellátáshoz függetlenül attól, hogy egy kisebb vagy egy nagyobb kórházba vagy klinikára lett felvéve.
Mindenkinek, még ha megfelelő lakhatási engedéllyel nem is rendelkezik, joga van a sürgősségi betegellátáshoz, ambulánsán vagy fennfekvő betegként.
Egy ritka betegségtől szenvedő egyénnek ugyanolyan joga van a szükséges kezeléshez, mint annak, akinek sokkal hétköznapibb betegsége van.

3.    Tájékoztatáshoz való jog
Mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz, figyelembe véve az egészségi állapotát, az egészségügyi szolgáltatást és annak használatát, illetve elérhetővé kell tenni a tudományos kutatások és technológiai újítások eredményeit.
Az egészségügyi szolgáltatóknak, beleértve az ellátókat és a szakembereket, személyre szabott információval kell ellátnia a beteget, különösképpen figyelem bevéve a páciens vallási, etnikai és nyelvi sajátosságait.
Az egészségügyi szolgáltatóknak kötelessége az információkhoz való könnyű hozzáférésről gondoskodni, felszámolva a bürokratikus akadályokat, képzést biztosítva az egészségügyben dolgozóknak, információs anyagok készítésével és terjesztésével.
A betegnek joga van hozzáférni a személyes klinikai dokumentumaihoz, azokat lemásolni, kérdéseket feltenni a tartalmára vonatkozóan és hozzájutni bármely kijavított hibás anyaghoz.
A betegnek joga van a folyamatos és alapos információszerzéshez; amit egy úgy nevezett „tu-tor” garantál.
Mindenkinek joga van a tudományos kutatásokhoz, gyógyszerészeti és technológiai innovációkhoz kapcsolódó információk közvetlen hozzáféréséhez. Ezen információk származhatnak személyes, illetve nyilvános forrásokból, amennyiben ezek megbízhatóak, pontosak és átláthatóak.

4.    Beleegyezéshez való jog
Mindenkinek joga van az információkhoz való hozzáféréshez, amelyek lehetővé teszik, hogy a beteg, szem előtt tartva az egészségét, aktív módon részt vegyen a döntéshozásban. Ezen információ megszerzése az előfeltétele bármely procedúrának vagy kezelési módnak, beleértve a tudományos kísérletekben való részvételt is.
Az egészségügyi szolgáltató intézmények és a szakemberek kötelesek minden, a kezelésre vagy egy esetleges operációra vonatkozó információt megadni, beleértve az esetleges kockázatokat és kényelmetlenségeket, mellékhatásokat és a választási lehetőségeket. Ezeket az információkat időben kell megosztani a pácienssel (legalább 24 órával a beavatkozás előtt), hogy a beteg, figyelembe véve az aktuális egészségi állapotát, aktív módon tudjon közreműködni a megfelelő terápia kiválasztásában.
Az egészségügyi szolgáltató intézmények és az ott dolgozó szakemberek kötelesek a páciens számára is érthető nyelven fogalmazni. Azt a pácienst, legyen gyermek vagy felnőtt, aki nem képes önállóan döntést hozni vagy értelmezni egy helyzetet, a lehetőségekhez mérten be kell vonni a döntési folyamatba, biztosítva törvényes képviselőjének a beleegyezéshez szükséges információkat.
A páciens beleegyezési nyilatkozatához csak ilyen módon lehet hozzájutni. A betegnek joga van elutasítani egy beavatkozást vagy kezelési módot, továbbá meggondolhatja magát a kezelés során, így elutasítva annak folytatását. A betegnek joga van megtagadni az egészségi állapotával kapcsolatos információkat.

5.    Szabad választás joga
Mindenkinek joga van szabadon választani a különböző kezelési módok közül, és ugyanígy megválaszthatja a szakembert is.
A betegnek joga van eldönteni milyen diagnosztikus eljárást vagy terápiát választ, ahogyan a kezelőorvos vagy specialista személyét is megválaszthatja, úgy a kórházat is. Az egészségügyi intézmények kötelesek ezt garantálni, és megfelelő információval ellátni a beteget a különböző egészségügyi központokról és orvosokról, a kezelés különféle lehetőségeiről és eredményességéről. Kötelesek felszámolni minden olyan akadályt, amely ezt a feladatot korlátozza.
A betegnek joga van másik orvost választani, amennyiben nem bízik meg a sajátjában.

6.    Titoktartáshoz való jog
Minden embernek joga van személyes információinak bizalmas kezeléséhez, beleértve az egészségi állapotát érintő információkat, a lehetséges diagnosztikus eljárást és terápiát, továbbá joga van magánszférája védelméhez sebészeti vagy egyéb beavatkozások alatt.
Minden adat és információ, a beteg állapota és az alkalmazott kezelési mód is csak arra alkalmas körülmények között bizalmasan kezelendő és csak az lehet jelen, akinek jelenléte nélkülözhetetlen (és a páciens belegyezését adta vagy külön kérte).

7.    A beteg idejének tiszteletben tartásához való jog
Mindenkinek joga van a szükséges kezeléshez való lehető leggyorsabb hozzáféréshez előre meghatározott idő alatt. Ez a jog alkalmazandó a kezelés során is.
Az egészségügyi intézménynek kötelessége az elfogadott sztenderd alapján meghatározni egy fix várakozási időt, amelyen belül szolgáltatását nyújtani tudja, figyelembe véve a beavatkozás sürgősségének mértékét.
Az egészségügyi szolgáltatónak garantálnia kell a szolgáltatáshoz való hozzáférést, biztosítva a várólistára való azonnali feliratkozás lehetőségét.
Mindenkinek joga van felvilágosítást kérni a várólistáról tiszteletben tartva a személyiségi jogokat.
Bármely esetben, amikor az egészségügyi szolgáltató nem képes az előre meghatározott időkereten belül elvégezni a beavatkozást, biztosítania kell egy ugyanolyan minőségű alternatívát és a pácienst terhelő bármilyen költséget elfogadható időn belül megtéríteni. Az orvosnak elegendő időt kell szentelnie a betegeknek, beleértve azt az időt is, amelyet az információ átadásra kell szánni.

8.    A minőségi sztenderdek megtartásához való jog
Mindenkinek joga van magas szintű orvosi ellátáshoz, pontos és részletes sztenderdek megtartása alapján,.
A minőségi ellátáshoz való jog megköveteli, hogy az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények és szakemberek biztosítsák a beteg kényelmét, a megfelelő színvonalú szakmai és emberi hozzáállást. Mindebből értelemszerűen következik a minőségi sztenderdek megtartása, melyeket egy nyilvános tanácsadói eljárás során rögzítenek, értékelnek és újítanak meg időről Időre.

9.    Biztonsághoz való jog
Mindenkinek joga van a rosszul működő egészségügyi ellátórendszer hibájából vagy orvosi mulasztásból eredő veszélyektől mentes orvosi ellátáshoz és jogosult a biztonsági előírásoknak megfelelő, magas szintű ellátáshoz és orvosi beavatkozásokhoz.
Ezt a jogot csak a kockázati tényezők folyamatos ellenőrzése és az elektronikus orvosi eszközök megfelelő karbantartása és azok kezelőinek továbbképzése mellett lehet biztosítani.
Minden egészségügyi intézményben dolgozónak teljes felelősségének tudatában kell feladatát ellátnia, beleértve a gyógykezelés minden fázisát és elemét.
A szakorvosoknak törekedniük kell az orvosi mulasztásokból eredő kockázatok kiküszöbölésére, figyelemmel kísérve az irányadó eseteket és továbbképzéseken való részvétellel.
Azokat az egészségügyi szakdolgozókat, akik fennálló kockázatról tesznek jelentést felettesüknek és/vagy vele egyenrangú kollégának, nem érheti a következményekből eredő semmilyen kedvezőtlen megkülönböztetés, hátrány.

10.    Az innovációhoz való jog
Mindenkinek joga van hozzáférni az új módszerekhez és eljárásokhoz, beleértve a diagnosztikus eljárásokat is, a pénzügyi, gazdasági megfontolásoktól függetlenül.
Az egészségügyi szolgáltatónak kötelessége elősegíteni és támogatni a biomedicina területén végzett, különös tekintettel a ritka betegségekkel kapcsolatos kutatásokat.
Az eredményeket kötelesek a megfelelő fórumon közzétenni.

11.    A szükségtelen fájdalom és szenvedés elkerülésének joga
Minden embernek joga van a szükségtelen fájdalom és szenvedés elkerüléséhez, betegségének minden egyes fázisában.
Az egészségügyi szolgáltató köteles elkövetni minden tőle telhetőt egy kezelés során, beleértve a fájdalomcsillapító szerek biztosítását, illetve a páciensek hozzáférését ezen szerekhez.

12. A személyes kezeléshez való jog
Minden embernek joga van a lehető legszemélyreszabottabb diagnosztikus és terápiás eljárásokhoz.
Az egészségügyi intézménynek rugalmas diagnosztikus és terápiás programot kell garantálnia, megbizonyosodva arról, hogy a gazdasági fenntarthatóság kritériumai nem írják felül az egészségügyi ellátáshoz való jogot.

13.    Panasztételi jog
Minden embernek joga van panaszt tenni bármely esetben, ha őt valamilyen kár érte és joga van kielégítő magyarázatot kérni.
Ezen jogot csak az erre a jogra vonatkozó megfelelő információközléssel lehet teljesíteni, amely során a páciens képessé válik felismerni a szabályszegést és formába önteni panaszát.
A panaszt követően az egészségügyi hatóság válaszát egy mindenre kiterjedő írásos dokumentumban kell rögzíteni egy jól behatárolható időtartamon belül.
A panaszokat egy alapos sztenderd eljárás keretein belül kell felülvizsgálnia egy független testületnek vagy állampolgári szervezetnek, és nem befolyásolhatja hátrányos módon a beteg jogát, ha jogi útra szeretné terelni ügyét.

14.    Kártérítéshez való jog
Minden károsultnak joga van a lehető legrövidebb idő alatt kártérítéshez jutni, bármely esetben, ha őt a kezelés során testi, lelki vagy erkölcsi kár érte.
Az egészségügyi szolgáltatónak garantálnia kell a kártérítést, bármi legyen is annak oka, illetve bármilyen mértékű is az okozott kár, még akkor is, ha a végső felelősség nem állapítható meg egyértelműen.