A koronavírus járvány, COVID-19 pandémia 2020-2021 országokon, kontinenseken átívelő járvánnyá nőtte ki magát, 2020. tavaszán Magyarországon is megjelent

A SARS-CoV-2 fertőzés háttere

A koronavírusok egy olyan víruscsalád, amely állatokban vagy emberekben betegségeket okozhat. A koronavírusok elsősorban az emlősök és madarak felső légúti és bélrendszerének sejtjeit fertőzik meg. A vírus „elődje” feltehetően a denevérből származik. Emberekben számos koronavírus fertőzés ismert, légúti fertőzést idéz elő, a megfázástól a súlyosabb betegségekig, mint például a Közel-Kelet légzési szindróma (MERS) és a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS). A legutóbb felfedezett koronavírus a koronavírus betegséget (COVID-19) okozza, 2019 végén jelent meg (hivatalosan: SARS-CoV-2) a kínai Vuhanban.

A SARS-CoV-2 fertőzés terjedése és tünetei

A vírus elsősorban cseppfertőzéssel, de úgy tűnik, hogy széklettel is terjed. Nagy fertőzési potenciállal rendelkezik, de általában nem okoz súlyos megbetegedést. A diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma (és minősége), valamint a számontartás kritériumai is különböznek. A betegeknél az elsődleges tüntetek a láz, a köhögés, a torokfájás és a nehéz légzés. Általában 5 nap (1-14 nap) a lappangási időszak, a tünetekkel járó ún. akut szakasz átlagosan 10 napig tartanak, majd 10 napig tart az az időszak, amikor a tünetek megszűnése után a fertőzőképesség még fennáll. Általánosságban elmondhatjuk, hogy első tüntet(ek) megjelenésétől a gyógyulásig 21 nap telik el. Főleg gyerekeket és időseket fertőz meg, és okoz megfázásos tüneteket, légzőszervi megbetegedéseket, tüdőgyulladást. Az egészséges felnőtt szervezet legtöbb esetben tünetmentesen vészeli át a fertőzést. Halálos megbetegedést elsősorban a legyengült, súlyos társbetegséggel rendelkező, és időskorú emberek körében okoz. A SARS-CoV-2 koronavírus fertőzési potenciálja hasonló az influenza víruséhoz, halálozási aránya régiónként és az alkalmazott vizsgáló módszer szerint változó, de úgy tűnik, hogy összességében kb. 2-3 % körül van. Ellentétben az influenza vírussal, amelynek halálozási aránya kb. 0,1%. A SARS-CoV-2 megbetegedésekből adódó halálozás korosztályonkénti bontásban a következő képen alakul: 30 évnél fiatalabbak esetében ~1-2%, 50-55 életkorig 4-5~%, 65 éves életkor tájékán ~10%, 75 éves életkor tájékán ~25%, 85 éves életkor felett ~40%. Az elhunytak 80 százaléka 65 éven feletti. Az első hullám után, a mutáción átesett vírus súlyosabb betegséget okoz alapbetegséggel nem rendelkezőknél is. Az életkori eloszlásra jellemző, hogy -ellentétben az első hullámmal- fiatalabbak betegszenek meg. A lélegeztetőgépre került betegek jelentős része meghal. Egyes osztályokon a gépi lélegeztettek elhalálozása eléri a 95%-ot (2021. márciusi MOK levél Pintér Sándor részére).

A SARS-CoV-2 fertőzés jellemzői

A járvány lezajlásának meg van a sajátos menetrendje. Az egyes szakaszok alatt különböző társadalmi szintű rendszabályokat kell alkalmazni. Alapvetően két okból célszerű a fertőzöttek számának minimalizálása. Az egyik ok a megbetegedések számának, és így a halálozás csökkentése. A másik ok a gyorsan kialakuló sok megbetegedés miatt az egészségügyi ellátórendszer túlterhelésének elkerülésének elkerülése. A cél elérése érdekében súlyos korlátozó intézkedések születnek. A jelentős szövődménnyel jelentkező megbetegedés aránya kb. 20%. Ha sok a súlyos szövődményes megbetegedés, az túlterheli az egészségügyi szolgáltató hálózatot és sok halálos áldozattal jár. Kezdetekben úgy tűnt, légzőszervi megbetegedéssel állunk szemben, azonban kiderült, hogy az egész szervezetet megbetegítheti a vírus. A fertőzés következtében kialakuló betegség sokrétű, a szervezet sok szintjén támad, és okoz változatos élettani változásokat, ezért a kezelése is nehéz. Sok esetben a halál a rossz állapotú, lélegeztetett betegeken előre egyértelműen nem láthatóan, kezelhetetlenül, gyors lefolyással, pár óra alatt áll be. Sokaknak nincs ismert -krónikus- betegségük, mégis életüket vesztik. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy a vírus mutálódik, és ezáltal is változik a betegség lefolyás.

Társadalmi szinten a fertőzöttek számának csökkentése érdekében a leghatásosabb, és erősen ajánlott a védőoltás alkalmazása.

A járvány idővel, több hullámot követően, és jelentős számú védőoltással rendelkező ember mellett „megszelídült”. 2022 májusra hasonló halálozás adatokat mutat, mint az influenza.

2023.05.05: A WHO vezetője Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint a Covid globális egészségügyi vészhelyzetnek -mai nappal- vége. Az Egészségügyi Világszervezet ( WHO ) kijelentette, hogy a Covid-19 már nem jelent „globális egészségügyi sürgősséget”.

2023.05.15: Országos Tisztifőorvos rendelkezése alapján járványügyi szempontból hatályát veszítették a korábbi Covid-19 fertőzéssel kapcsolatos eljárások.

Dr. Krascsenits Géza

Kapcsolódó információ:

Az egészségügy újraindul – postcovid szindrómával

Nemzetközi Koronavírus statisztika (COVID-19 Stats)

Koronavírus COVID-19 Magyar statisztika (Koronamonitor)

Az első magyar kutató Jordán Ferenc (Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet), aki jelezte a vírusveszélyt

Nepusz Tamás (norvégiai Molde University College) bioinformatikus előrejelzése