Koronavírus járvány 2020

Koronavírus járvány 2020

A koronavírus járvány 2020 országokon, kontinenseken átívelő járvánnyá nőtte ki magát, Magyarországon is megjelent.

A koronavírusok egy olyan víruscsalád, amely állatokban vagy emberekben betegségeket okozhat. A koronavírusok elsősorban az emlősök és madarak felső légúti és bélrendszerének sejtjeit fertőzik meg. A vírus „elődje” feltehetően a denevérből származik. Emberekben számos koronavírus fertőzés ismert, légúti fertőzést idéz elő, a megfázástól a súlyosabb betegségekig, mint például a Közel-Kelet légzési szindróma (MERS) és a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS). A legutóbb felfedezett koronavírus a koronavírus betegséget (COVID-19) okozza, 2019 végén jelent meg (hivatalosan: SARS-CoV-2) a kínai Vuhanban. Ez utóbbi fertőzésről még nem tudunk mindent, ismereteink folyamatosan gyarapodnak. A vírus elsősorban cseppfertőzéssel, de úgy tűnik, hogy széklettel is terjed. Nagy fertőzési potenciállal rendelkezik, de általában nem okoz súlyos megbetegedést. A diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma (és minősége), valamint a számontartás kritériumai is különböznek. A betegeknél az elsődleges tüntetek a láz, a köhögés, a torokfájás és a nehéz légzés. Általában 5 nap (1-14 nap) a lappangási időszak, a tünetek átlagosan 7-8 napig tartanak. Egytől nyolc napig tart az az időszak, amikor a tünetek megszűnése után a fertőzőképesség még fennáll. Főleg gyerekeket és időseket fertőz meg, és okoz megfázásos tüneteket, légzőszervi megbetegedéseket, tüdőgyulladást. Az egészséges felnőtt szervezet sok esetben tünetmentesen vészeli át a fertőzést. Halálos megbetegedést elsősorban a legyengült, súlyos társbetegséggel rendelkező, és időskorú emberek körében okoz. A SARS-CoV-2 koronavírus fertőzési potenciálja hasonló az influenza víruséhoz, halálozási aránya régiónként és az alkalmazott vizsgáló módszer szerint változó, de úgy tűnik, hogy összességében kb. 5% körül van. Ellentétben az influenza vírussal, amelynek halálozási aránya kb. 0,1%. A SARS-CoV-2 megbetegedésekből adódó halálozás korosztályonkénti bontásban a következő képen alakul: 30 évnél fiatalabbak esetében ~0%, 50-55 életkorig ~1%, 65 éves életkor tájékán ~10%, 75 éves életkor tájékán ~25%, 85 éves életkor felett ~40%. Az elhunytak 80 százaléka 65 éven feletti.

A járvány lezajlásának meg van a sajátos menetrendje. Az egyes szakaszok alatt különböző társadalmi szintű rendszabályokat kell alkalmazni. Alapvetően két okból célszerű a fertőzöttek számának minimalizálása. Az egyik ok a megbetegedések számának, és így a halálozás csökkentése. A másik ok a gyorsan kialakuló sok megbetegedés miatt az egészségügyi ellátórendszer túlterhelésének elkerülésének elkerülése. A cél elérése érdekében súlyos korlátozó intézkedések születnek. A jelentős szövődménnyel jelentkező megbetegedés aránya kb. 20%. Ha sok a súlyos szövődményes megbetegedés, az túlterheli az egészségügyi szolgáltató hálózatot és sok halálos áldozattal jár.

Kapcsolódó információ:

Nemzetközi Koronavírus statisztika (COVID-19 Stats)

Koronavírus COVID-19 világstatisztika (Johns Hopkins University)

Az első magyar kutató Jordán Ferenc (Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet), aki jelezte a vírusveszélyt

Nepusz Tamás (norvégiai Molde University College) bioinformatikus előrejelzése