A méhnyakrák Magyarországon a nőket érintő rosszindulatú daganatok előfordulását tekintve az 6-7. helyen áll. Tünete lehet a rendellenes hüvelyvérzés, amely sok esetben a közösülést követően, és a rendellenes hüvelyfolyás. Évente körülbelül 1200-1400 új méhnyakrákos eset kerül felfedezésre és körülbelül 400 halálos áldozata van. Az Európai Unióban évente mintegy 60 ezer nőnél állapítanak meg méhnyakrákot, és 30 ezer nő hal meg ebben a betegségben. A méhnyakrák világviszonylatban a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb rákfajta. Világszerte minden évben több mint 500 ezer nő betegszik meg és közel 240 ezer nő hal meg méhnyakrák következtében. Leggyakrabban 45-50 éves korban kerül diagnosztizálásra. Tendencia, hogy egyre fiatalabb korosztályt érinti a betegség. Nem ritka huszonévesek körében sem. A kialakulásában szerepet játszik az aktív szexuális élet, és az ezzel együtt járó szexuális úton terjedő fertőzések (STD), elsősorban a HPV fertőzés.

Tünettan:

Elsődleges, vagy korai tünetek:

  • Fontos felhíni a figyelmet arra, hogy a rákmegelőző állapot és a korai méhnyakrák tünetmentes! A tünetmentes állapot évekig is fennállhat!
  • Rendellenes hüvelyvérzés, amely sok esetben a közösülést követően jelentkezik.
  • Rendellenes hüvelyfolyás.

A méhnyakrák általában évek alatt alakul ki, kitűnően szűrhető.  Ezért van fontos jelentősége a rendszeresen elvégzett méhnyakrák-szűrésnek. A daganatos sejtek  legalább 90%-ban megtalálható a HPV fertőzés.

Másodlagos, vagy késői tünetek változatosak.

A méhnyakrák kialakulásának folyamata:

A hengerhám-laphám átmenetnél (transzformációs zóna, vagy squamocolumnaris junkció), illetve hámsérüléseken (szexuális együttlét során kialakuló mikrosérüléseken) keresztül a vírus bejut a bazálsejtekbe. A gazdasejtekbe jutott vírus saját szaporodása érdekében beépül a sejt genetikai állományába. Az integrálódott vírus DNS korai génszakaszainak átíródása a vírus replikációs képességének elvesztésével és a gazdasejt karcinogenezisével jár együtt. Az E6–E7 onkogének által kódolt onkoproteinek a sejt tumorszuppresszor (p53, pRB) rendszerének felfüggesztését eredményezik, így a sejt a programozott sejthalál helyett a korlátlan osztódás útjára lép.
A HPV-fertőzés nem minden esetben vezet méhnyakrák kialakulásához. A fertőzés az esetek 80%-ában átmeneti jellegű, mert az immunrendszer a fertőzött sejteket elpusztítja. 20%-ban azonban a fertőzés tartóssá válik, a jó osztódóképességű bazálsejtek daganatos irányba fejlődnek. Az egészséges hámsejtből a rákmegelőző  állapot hónapok alatt, az invazív daganat évek–évtizedek alatt fejlődhet ki.

A méhnyakrák kialakulásának négy fő fázisa van:

  • a metapláziás epithelsejtek HPV-fertőzése a méhnyak transzformációs zónájában
  • a HPV vírusok perzisztálása
  • a perzisztensen fertőzött méhnyak epithelium sejtek kóros átalakulása: Squamosus intraepithelialis laesio (LSIL, HSIL), illetve cervicalis dysplasia (CIN1, CIN 2, CIN3), lásd Méhnyak citológiai lelet értékelése
  • a folyamat az epithelium bazális membránján áttör, ekkor invazív méhnyakrákról beszélünk.

Stádiumbeosztás:

TNM
FIGO
TX Elsődleges daganat nem igazolható
T0 Nincs bizonyítható elsődleges daganat
Tis 0 Carcinoma in situ
T1a IA Invazív daganat csak mikroszkopikusan látható. Az infiltráció mélysége legfeljebb 5 mm.
T1a1 IA1 Stróma infiltráció nem mélyebb, mint 3 mm
T1a2 IA2 Stróma infiltráció 3 mm és 5 mm kötött van
T1b IB Invazív daganat, az infiltráció mélysége több mint 5 mm, az elváltozás a méhnyakra korlátozódik.
T1b1 IB1 Stróma infiltráció több mint 5 mm, a legnagyobb átmérő nem nagyobb 2 cm-nél.
T1b2 IB2 Daganat átmérője nagyobb mint 2 cm, kisebb mint 4 cm
IB3 Daganat átmérője nagyobb mint 4 cm
T2a IIA Daganat a hüvely felső 2/3-át beszűri, de nem terjed a parametriumra
IIA1 Daganat átmérője kisebb mint 4 cm
IIA2 Daganat átmérője nagyobb mint 4 cm
T2b IIB Daganat a parametriumot részlegesen beszűri, de nem terjed a medencefalra
III Daganat a hüvely alsó 1/3-át beszűri, és / vagy a medencefalra terjed, és / vagy hydronefrózist, vagy veseműködés leállást okoz, és / vagy kismedencei és / vagy paraaorticus nyirokcsomó áttét
T3a IIIA Daganat a hüvely alsó 1/3-át beszűri, de nem terjed a medencefalra
T3b IIIB Daganat medencefalra terjed, és / vagy hydronefrózist, vagy veseműködés leállást okoz (kivéve ha más oka van)
IIIC Kismedencei és / vagy paraaorticus nyirokcsomó áttét, a daganat méretétől függetlenül
IIIC1 Kismedencei nyirokcsomó áttét
IIIC2 Paraaorticus nyirokcsomó áttét
T4a IVA Daganat a húgyhólyag, és / vagy a végbél nyálkahártyát beszűri (szomszédos szervek)
T4b IVB Távoli szervi áttét igazolható

Összefoglalva:

I stádium: A daganat a méhnyakra lokalizált, a méhtestre nem terjed. IA1 és  IA2 stádium között különbséget a a teljes elváltozást magába foglaló eltávolított szövettani minta -elsősorban kúpkimetszés- alapján lehet tenni.
II stádium: A daganat a méhnyakon túlterjed, de nem éri el a medencefalat. A daganat beszűri a hüvelyt, azonban nem éri el annak az alsó harmadát.
III stádium: A daganat a medencefalig terjed. Végbél vizsgálattal a daganat és a medencefal között nincs tumor mentes terület („rés”). A daganat beszűri a hüvely alsó harmadát. Az összes lezárt vese, és / vagy nem működő vese III. stádiumot jelent (amennyiben a méhnyak daganat okozza). Nyirokcsomó áttét.
IV stádium: A daganat a medencén túl terjed, és / vagy a húgyhólyag, és / vagy a végbél nyálkahártyát beszűri.

FIGO stádium módosítás dátuma: XXII FIGO World Congress of Gynecology and Obstetrics; October 14–19, 2018; Rio de Janeiro, Brazil.

Szövettani beosztás:

  • Laphámrák (carcinoma planocellulare) az estek 85%-a. Ezen belül megkülönböztetünk elszarusodó és el nem szarusodó típust.
  • Mirigyhámsejtes rák (adenocarcinoma) az estek 8-12%-a. Többségük (80%) atypusos nyáktermelő endocervikális sejtekből áll. Előfordul intestinális-, endometrioid-, és világossejtes (clear-cell) típus is.
  • Adenosquamous carcinoma az estek 2-4%-a. Különböző differenciáltságú laphám és mirigysejteket tartalmaz. (glassy cell type)
  • Ritka daganatok az estek 1-3%-a: Sarcoma, Melanoma maligmum, Neuroendocrine carcinoma

Diagnosztika:

Kezelés:

  • Stádiumfüggő
  • Elsődlegesen műtét:
    • Kimetszéssel igazolni kell a daganatot. Amennyiben a vizsgálatok olyan „korai” elváltozást valószínűsítenek, amely méhszájműtéttel megoldható, abban az esetben erre kell törekedni. Amennyiben a folyamat előrehaladottabb, akkor első beavatkozásként próbakimetszésből igazolni kell a folyamatot, majd a műtét kiterjesztésre tervet kell felállítani. A méhnyakrák klasszikus műtéti megoldása a Wertheim műtét, amely kiterjesztett radikális méheltávolítást jelent. Válogatott esetekben lehetőség van ún. méhmegtartó Wertheim műtét -Trachellectomia- végzésére, amikor a méhtest megtartásával a teherbeesés lehetősége megmarad.
  • Sugárkezelés
  • Kemoterápia

Stádium függő 5 éves túlélés:

  •   I. stádiumban: 85-98%
  •  II. stádiumban: 65-90%
  • III. stádiumban: 30-50%
  •  IV. stádiumban: 0-10%

Stádiumtól független 5 éves átlagos túlélés kb. 50-55%. (minden stádiumot figyelembe véve)

Dr. Krascsenits Géza