A méhnyakrák Magyarországon a nőket érintő rosszindulatú daganatok előfordulását tekintve az 6-7. helyen áll. Tünete lehet a rendellenes hüvelyvérzés, amely sok esetben a közösülést követően, és a rendellenes hüvelyfolyás. Évente körülbelül 1200-1400 új méhnyakrákos eset kerül felfedezésre és körülbelül 400 halálos áldozata van. Az Európai Unióban évente mintegy 60 ezer nőnél állapítanak meg méhnyakrákot, és 30 ezer nő hal meg ebben a betegségben. A méhnyakrák világviszonylatban a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb rákfajta. Világszerte minden évben több mint 500 ezer nő betegszik meg és közel 240 ezer nő hal meg méhnyakrák következtében. Leggyakrabban 45-50 éves korban kerül diagnosztizálásra. Tendencia, hogy egyre fiatalabb korosztályt érinti a betegség. Nem ritka huszonévesek körében sem. A kialakulásában szerepet játszik az aktív szexuális élet, és az ezzel együtt járó szexuális úton terjedő fertőzések (STD), elsősorban a HPV fertőzés.
Tünettan:
Elsődleges, vagy korai tünetek:
- Fontos felhíni a figyelmet arra, hogy a rákmegelőző állapot és a korai méhnyakrák tünetmentes! A tünetmentes állapot évekig is fennállhat!
- Rendellenes hüvelyvérzés, amely sok esetben a közösülést követően jelentkezik.
- Rendellenes hüvelyfolyás.
A méhnyakrák általában évek alatt alakul ki, kitűnően szűrhető. Ezért van fontos jelentősége a rendszeresen elvégzett méhnyakrák-szűrésnek. A daganatos sejtek legalább 90%-ban megtalálható a HPV fertőzés.
Másodlagos, vagy késői tünetek változatosak.
A méhnyakrák kialakulásának folyamata:
A hengerhám-laphám átmenetnél (transzformációs zóna, vagy squamocolumnaris junkció), illetve hámsérüléseken (szexuális együttlét során kialakuló mikrosérüléseken) keresztül a vírus bejut a bazálsejtekbe. A gazdasejtekbe jutott vírus saját szaporodása érdekében beépül a sejt genetikai állományába. Az integrálódott vírus DNS korai génszakaszainak átíródása a vírus replikációs képességének elvesztésével és a gazdasejt karcinogenezisével jár együtt. Az E6–E7 onkogének által kódolt onkoproteinek a sejt tumorszuppresszor (p53, pRB) rendszerének felfüggesztését eredményezik, így a sejt a programozott sejthalál helyett a korlátlan osztódás útjára lép.
A HPV-fertőzés nem minden esetben vezet méhnyakrák kialakulásához. A fertőzés az esetek 80%-ában átmeneti jellegű, mert az immunrendszer a fertőzött sejteket elpusztítja. 20%-ban azonban a fertőzés tartóssá válik, a jó osztódóképességű bazálsejtek daganatos irányba fejlődnek. Az egészséges hámsejtből a rákmegelőző állapot hónapok alatt, az invazív daganat évek–évtizedek alatt fejlődhet ki.
A méhnyakrák kialakulásának négy fő fázisa van:
- a metapláziás epithelsejtek HPV-fertőzése a méhnyak transzformációs zónájában
- a HPV vírusok perzisztálása
- a perzisztensen fertőzött méhnyak epithelium sejtek kóros átalakulása: Squamosus intraepithelialis laesio (LSIL, HSIL), illetve cervicalis dysplasia (CIN1, CIN 2, CIN3), lásd Méhnyak citológiai lelet értékelése
- a folyamat az epithelium bazális membránján áttör, ekkor invazív méhnyakrákról beszélünk.
Stádiumbeosztás:
TNM | FIGO | |
TX | Elsődleges daganat nem igazolható | |
T0 | Nincs bizonyítható elsődleges daganat | |
Tis | 0 | Carcinoma in situ |
T1a | IA | Invazív daganat csak mikroszkopikusan látható. Az infiltráció mélysége legfeljebb 5 mm. |
T1a1 | IA1 | Stróma infiltráció nem mélyebb, mint 3 mm |
T1a2 | IA2 | Stróma infiltráció 3 mm és 5 mm kötött van |
T1b | IB | Invazív daganat, az infiltráció mélysége több mint 5 mm, az elváltozás a méhnyakra korlátozódik. |
T1b1 | IB1 | Stróma infiltráció több mint 5 mm, a legnagyobb átmérő nem nagyobb 2 cm-nél. |
T1b2 | IB2 | Daganat átmérője nagyobb mint 2 cm, kisebb mint 4 cm |
IB3 | Daganat átmérője nagyobb mint 4 cm | |
T2a | IIA | Daganat a hüvely felső 2/3-át beszűri, de nem terjed a parametriumra |
IIA1 | Daganat átmérője kisebb mint 4 cm | |
IIA2 | Daganat átmérője nagyobb mint 4 cm | |
T2b | IIB | Daganat a parametriumot részlegesen beszűri, de nem terjed a medencefalra |
III | Daganat a hüvely alsó 1/3-át beszűri, és / vagy a medencefalra terjed, és / vagy hydronefrózist, vagy veseműködés leállást okoz, és / vagy kismedencei és / vagy paraaorticus nyirokcsomó áttét | |
T3a | IIIA | Daganat a hüvely alsó 1/3-át beszűri, de nem terjed a medencefalra |
T3b | IIIB | Daganat medencefalra terjed, és / vagy hydronefrózist, vagy veseműködés leállást okoz (kivéve ha más oka van) |
IIIC | Kismedencei és / vagy paraaorticus nyirokcsomó áttét, a daganat méretétől függetlenül | |
IIIC1 | Kismedencei nyirokcsomó áttét | |
IIIC2 | Paraaorticus nyirokcsomó áttét | |
T4a | IVA | Daganat a húgyhólyag, és / vagy a végbél nyálkahártyát beszűri (szomszédos szervek) |
T4b | IVB | Távoli szervi áttét igazolható |
Összefoglalva:
I stádium: A daganat a méhnyakra lokalizált, a méhtestre nem terjed. IA1 és IA2 stádium között különbséget a a teljes elváltozást magába foglaló eltávolított szövettani minta -elsősorban kúpkimetszés- alapján lehet tenni.
II stádium: A daganat a méhnyakon túlterjed, de nem éri el a medencefalat. A daganat beszűri a hüvelyt, azonban nem éri el annak az alsó harmadát.
III stádium: A daganat a medencefalig terjed. Végbél vizsgálattal a daganat és a medencefal között nincs tumor mentes terület („rés”). A daganat beszűri a hüvely alsó harmadát. Az összes lezárt vese, és / vagy nem működő vese III. stádiumot jelent (amennyiben a méhnyak daganat okozza). Nyirokcsomó áttét.
IV stádium: A daganat a medencén túl terjed, és / vagy a húgyhólyag, és / vagy a végbél nyálkahártyát beszűri.
FIGO stádium módosítás dátuma: XXII FIGO World Congress of Gynecology and Obstetrics; October 14–19, 2018; Rio de Janeiro, Brazil.
Szövettani beosztás:
- Laphámrák (carcinoma planocellulare) az estek 85%-a. Ezen belül megkülönböztetünk elszarusodó és el nem szarusodó típust.
- Mirigyhámsejtes rák (adenocarcinoma) az estek 8-12%-a. Többségük (80%) atypusos nyáktermelő endocervikális sejtekből áll. Előfordul intestinális-, endometrioid-, és világossejtes (clear-cell) típus is.
- Adenosquamous carcinoma az estek 2-4%-a. Különböző differenciáltságú laphám és mirigysejteket tartalmaz. (glassy cell type)
- Ritka daganatok az estek 1-3%-a: Sarcoma, Melanoma maligmum, Neuroendocrine carcinoma
Diagnosztika:
- Legfontosabb a megelőzés, amire a méhnyakrák-szűrés szolgál. A méhnyakrák nagyon jó hatásfokkal szűrhető.
- Nőgyógyászati vizsgálat
- Citológia
- Kolposcopia
- Szövettani mintavétel (kimetszés, vagy biopszia)
- MRI, CT, PET-CT, UH
Kezelés:
- Stádiumfüggő
- Elsődlegesen műtét:
- Kimetszéssel igazolni kell a daganatot. Amennyiben a vizsgálatok olyan „korai” elváltozást valószínűsítenek, amely méhszájműtéttel megoldható, abban az esetben erre kell törekedni. Amennyiben a folyamat előrehaladottabb, akkor első beavatkozásként próbakimetszésből igazolni kell a folyamatot, majd a műtét kiterjesztésre tervet kell felállítani. A méhnyakrák klasszikus műtéti megoldása a Wertheim műtét, amely kiterjesztett radikális méheltávolítást jelent. Válogatott esetekben lehetőség van ún. méhmegtartó Wertheim műtét -Trachellectomia- végzésére, amikor a méhtest megtartásával a teherbeesés lehetősége megmarad.
- Sugárkezelés
- Kemoterápia
Stádium függő 5 éves túlélés:
- I. stádiumban: 85-98%
- II. stádiumban: 65-90%
- III. stádiumban: 30-50%
- IV. stádiumban: 0-10%
Stádiumtól független 5 éves átlagos túlélés kb. 50-55%. (minden stádiumot figyelembe véve)
Dr. Krascsenits Géza