Orvos-beteg kapcsolat

Orvos-beteg kapcsolat

Az orvos-beteg kapcsolat alapvető elemei

Az orvos-beteg viszonya jogi értelemben véve egy írásba nem foglalat szerződés. Ebben a kapcsolatrendszerben, mint minden szerződésben mindkét félnek jogai és kötelezettségei vannak. A beteg tájékoztatás az orvos kötelezettsége, illetve a beteg joga. A beteget is tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terheli, pl. nem hallgathat el a gyógyítás szempontjából, vagy közegészségügyi szempontból fontos adatot (fertőzés…). A betegnek az általa érthető nyelvezettel el kell magyarázni a feltételezett, vagy megállapított diagnózist, és a tervezett terápiás tervet. Amennyiben több megoldás is lehetséges, akkor azok előnyeit, hátrányait, kockázatait, következményeit, és befolyását a további életére. A előzőeken túl az ajánlott megoldások elmaradása esetén milyen következményekkel számolhat. A tájékoztatás folyamata akkor befejezett, amikor a beteg megérti a tájékoztatás tartalmát.

A felvilágosítás/tájékoztatás tartalmi elemei a következők:

  • az önrendelkezés jogának ténye,
  • a kórismézés (diagnózis) felállítása,
  • a kezelés nélküli kórjóslat, más szavakkal beavatkozás nélkül a betegség természetes lefolyása,
  • a tervezett beavatkozás természete, célja, ismert specifikus veszélyei (szövődmények), azok előfordulási gyakorisága, jellege, súlyossága,
  • alternatív kezelési lehetőségek, azok előnyei és hátrányai,
  • további kérdezés lehetőségének biztosítása.

Lehetőséget kell adni a betegnek, hogy részt vegyen a kezelés kialakításában, ezáltal aktív partnerré válik, gyakorolja autonómiáját.

A beteg lemondhat a tájékoztatás jogáról, amit aláírásával igazol.

Példák, illetve részletes magyarázatok:

  • A beteg nem ment el a kezelésre.
    Minthogy ilyenkor az orvos és a beteg között nem jön létre jogviszony, a kezelés visszautasításának ez a bevett módja nem tartozik a törvény hatálya alá.
  • Azonban, ha a beteg nem hagyja el a kórházat, ám mégsem szeretne valamilyen kezelést kapni, a törvény pontosan meghatározza a lehetőségeket.
    Ha a kezelés elmaradása nem okoz súlyos vagy maradandó károsodást, az ellátás szóban vagy akár ráutaló magatartással is visszautasítható. Tehát ha vérvételnél valaki nem tartja oda a karját, nem lehet őt kényszeríteni.
  • Minden más esetben a betegnek közjegyző által hitelesített közokiratban vagy teljes bizonyító erejű (azaz két tanú kézjegyével ellátott) magánokiratban kell visszautasítani a kezelést.
  • Ha életveszély áll fenn, a törvény még szigorúbb: a beteget meg kell vizsgálnia a kezelőorvosának, egy szakorvosnak és egy pszichiáternek, s a visszautasítás csak akkor érvényes, ha a beteg beszámítható, betegsége az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezetne, s a beteg az orvosi bizottság nyilatkozata utáni harmadik napon két tanú előtt megerősíti szándékát. A magyar jogszabály összhangban van az európaival.
blank