Orvosi hálapénz

Orvosi hálapénz

Orvosok társadalmi helyzete a XX. és XXI. században Magyarországon.

Az orvosi paraszolvencia – hálapénz – évszázados hagyománya Magyarországon.

Az 1950-es években politikai döntés született. A hálapénz először az ötvenes években került a politika terítékére, amikor a kommunista párt vezetése tárgyalt a kérdésről. Rákosiék leszögezték, hogy ez a gyakorlat összeegyeztethetetlen a “szocialista erkölccsel” – majd megállapították, hogy ennek kiváltásához olyan mértékű béremelésre volna szükség, amelyre nincs pénz. A városi legenda szerint Gerő elvtárs (Gerő Ernő) mondta ki a végső szót: “Akkor tartsa el az orvost a beteg!”
Ettől kezdve ezt a rendszert – annak ellenére, hogy papíron a mai napig törvénytelen – kvázi legalizálták, az állam pontosan tudja, mi folyik az egészségügyben, de nem tett érte és ellene érdemben semmit, legfeljebb megfélemlítő, illetve látszatintézkedések születtek. A hálapénz kérdése időről-időre hol erkölcs, hol jogi, hol adózási, hol politikai kérdésként kerül elő. A helyzet megnyugtató megoldása nem történt meg.

Jogi oldalról az alábbiak szabályozzák a hálapénzt:

  • A hálapénz elfogadása egyfelől a BTK 291. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • Másfelől a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. § (2) és (4) bekezdése viszont legalizálja, ha a munkáltató előzetesen engedélyezte azt. 
  • Ezt az ellentmondást a Kúria 2015-ös állásfoglalása igyekezett feloldani, amely szerint a hálapénz személyi jövedelemadó köteles, tehát nem lehet illegális jövedelem.
  • 2020. évi C. törvény Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról

A történelmi jelentőségűnek nevezett 2020. évi C. törvény körüli problémakör összefoglalása:

Az egészségügyi rendszert érintő, stratégiai és komplex átalakítási tervet dolgozott ki a Magyar kormány, illetve a Belügyminisztérium megrendelésére a Boston Consulting Group (BCG) nevű tanácsadó cég. A megbízást 2020. május 18. és augusztus 7. között (3 hónap alatt) teljesült, és bruttó 352,44 millió (nettó 278 millió) forintért végezte a cég. A BCG terveit 10 évre titkosították, így sajnálatos módon a felmérés adatait, és a javaslatokat a következő tíz éven belül nem ismerhetjük meg. A törvény előkészítő folyamatba bevonták a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) is. A törvénytervezetet (végső formájában) MOK elbírálásra, jóváhagyásra 3 órára kapta meg. Parlamenti döntés 2020.10.06-n született az új egészségügyi törvényről. A Parlament egyhangúlag – pártállástól függetlenül – 165 igen szavazattal fogadta el a jogszabályt. Az új törvény 2020.11.18-án lépett hatályba, a legtöbb rendelkezését 2021.01.01-től kell alkalmazni. Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján megjelent közleményben az államfő Áder János azt írta: A törvénnyel szemben megalapozott alkotmányos kifogás nem támasztható, a még nyitott kérdésekre a végrehajtási rendeletek – a törvény hatálybalépéséig – választ adhatnak. A szakmai szervezetek azonban aggodalmukat fogalmazták meg, és a törvény kihirdetése előtt – eredménytelenül – tiltakoztak és kérték hivatalos úton is, hogy a törvény jelen formájában ne lépjen hatályba.

A törvénytervezet célja a hálapénz rendszerének felszámolása és ezzel együtt az orvosok bérrendezése volt – a magyar orvostársadalom és a MOK legjobb tudomása szerint. Azonban sokkal szélesebb körű szabályozást hozott, és az eredeti cél, az orvosok bérrendezésével járó hálapénz rendszerének felszámolás csak töredékét képviseli a törvénynek. Az orvosok tervezett bérezése úgy néz ki, hogy 2023-ra el fogja érni a másodosztályú labdarúgók jövedelmét. A törvénnyel kapcsolatos bizonytalanságot az okozza, hogy számos -az egészségügyi dolgozókat érintő- hátrányos pontja van, és hogy 2020 őszén a kormány részéről nincs kommunikáció a szakma felé, csak direktívák vannak. A törvényt bírálja, és többé-kevésbé elfogadatlannak tartja szinte a teljes magyar orvostársadalom, a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a  Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ), az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ), a Liga Szakszervezetek. Az egészségügyi szakmát meglepetésként érte a törvény. De vélhetően meglepetésként fogja érni a törvény a társadalombiztosítást igénybe vevő magyar állampolgárokat, amikor szembesülni fognak a benne foglaltakkal, illetve a következményeivel.

A törvény több vitatott pontja nem csak az orvosokra, hanem az ápolókra is vonatkozik. A jogszabálynak valamennyi pontja hátrányos és méltánytalan a szakdolgozókra nézve. Tömegek jelezték, hogy nem akarják aláírni az új egészségügyi törvény miatt módosítandó szerződésüket. Félresikerült döntésnek tűnik, hogy egy olyan időszakban (2020 ősze), amikor a betegellátásra, a túlélésre kellene koncentrálni, a jogállással kapcsolatos vitákkal foglalkozik a kormány. A kirendelés a szakdolgozókra is vonatkozik, így ők is bármikor elszakíthatók a családjuktól akár 2 (1+1) évre! Viszont az ő fizetésemelésük kimaradt a törvényből… bár a bérrendezésük évek óta folyamatban van.

A kérdés persze az, hogy mi áll a háttérben? Mi a cél? Valószínű van egy mesterterv. A BCG terveit 10 évre titkosították – tehát valószínű, 10 év kell a terv megvalósításához. Eszerint a 2020. évi C. törvény csak, bár alapvető lépés a folyamatban.

Az értelmezést igénylő, és/vagy nyitott kérdések, következetlenségek jórészt feloldhatóak, kiküszöbölhetőek lennének, ha bevonásra került volna minden érintett, és ha kellő idő állna rendelkezésre az érintett felek között.

2020.11.13. A kormány a jogszabályok előkészítésébe továbbra sem vonja be az orvosi kamarát (MOK). Kormánypárti politikus arról adott tájékoztatást, hogy a kormány még dolgozik a jogszabályok normaszövegén, csak utána fog egyeztetni a kritikus kérdésekről a kamarával, szakszervezettel. Erre nem sok idő van, öt nap múlva hatályba lép a törvény.

2020.11.30. Egy kivételével megjelentek az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletei. A joganyag áttekinthető, hézagmentes összehangolása (Eütv., Eütev., Mt., Eszj törvény) nem történt meg. Fennáll a jogszabályok alkotmányjogi megfelelőségének problémája is.

folytatjuk…