Peteérés, vagy más néven ovuláció a petesejt tüszőből való kiszabadulását jelenti.
A peteérés egyet jelent a megtermékenyítés lehetőségével.
Szabályos peteéréssel járó menstruációs ciklus esetén a petesejt a ciklus középső időszakában érik meg. A petesejt a ciklus első felében az úgynevezett tüszőben (folliculus) fejlődik. Amint éretté válik, bekövetkezik a tüszőrepedés, és kiszabadul a petesejt. A peteérést követően az érett petesejt a petevezetékbe, majd a méhüregbe jut, és amennyiben nem történik megtermékenyítés, elpusztul. Megtermékenyítés esetén az érett női ivarsejt, a petesejt röviddel a peteérés után a petevezetékben találkozik a hímivarsejttel, és egymásba olvadnak.
A peteérés időpontja:
Az időpont előre csak kalkulálható, nagy biztonsággal csak utólag határozható meg. Az ovuláció 28 napos ciklus esetén a 14. napon valószínűsíthető. 28 napostól eltérő ciklusok esetén a menstruáció első napjától visszaszámolunk 14 napot, és így megkapjuk a tüszőrepedés (valószínű) időpontját. A ciklus első napjának a menstruáció első napját tekintjük. Vannak, akiknél a menstruációt néhány napos pecsételő vérzés vagy “barnás folyás” előzi meg, ez nem számít, azt a napot vegyük a menstruáció első napjának, amikor először jelentkezik rendes vérzés.
A peteérés jelei:
Az ovulációnak számos jele van. A leggyakoribb és legjobban felhasználható jel a középidős fájdalom és vérzés, valamint a hüvelyváladék bővebbé válása, az ún. „nedves napok”. A peteérés idején minden esetben a méhnyak nyák összetétele, mennyisége és minősége az ösztrogén hatására változik, átlátszóvá, nyúlóssá, sikamlóssá válik (tojásfehérjéhez hasonlít). Ovulációs vérzése a nők néhány százalékának van, egyeseknél rendszeresen, másoknál csak időnként. Néhány nő felismeri ovulációjának idejét, mert észleli az ilyenkor tapasztalható változásokat.
A peteérés élettani háttere:
A menstruációs ciklus során mindössze néhány napos időszak számít termékenynek. Egy ciklusban csak egyetlen egy napon lehet teherbe esni (kivételek ritkán előfordulhatnak)! A petesejt átlagos élettartama átlagosan 24 óra. Figyelembe véve, hogy a spermiumok akár több napon át életképesek, azt mondhatjuk, hogy az ovuláció előtt 72 órával kezdődően, és az ovulációt követő 24 órán belül a legnagyobb a teherbeesés esélye. A ciklus hosszától függően a peteérés egyénenként különböző napra eshet. A 21 napnál rövidebb és 35 napnál hosszabb ciklus esetén nagy a valószínűsége, hogy nem történik ovuláció. A normális ciklus hónapról hónapra hasonló, hossza legalább 3 hét, legfeljebb 5 hét és az ingadozás nem több mint egy hét.
A női ivarsejtek (oocyta) száma életkortól függő változást mutat: Születéskor 1 millió, serdülő korban 400 000, 37 éves kor felett 10 000, menopauzában kevesebb, mint 100.
A tartós ovulációhiány leggyakoribb okai és fő hormonális jellemzői
Betegség | Hormonális elváltozás |
Pajzsmirigy alulműködés | TSH (-) |
Pajzsmirigy túlműködés | TSH (+) |
Hyperprolactinaemia | Prolactin (+) |
Későn megjelenő veleszületett mellékvese túltengés | Tesztoszteron (+), DHEAS (+), 17-hidroxi-progeszteron (+) |
Elhízás, és/vagy inzulinrezisztencia | Glukóz (+), Inzulin(+), kóros vércukor terhelés (OGTT) |
Elsődleges petefészek elégtelenség | FSH (+), 17béta-ösztradiol (-), inhibin B és AMH (közel mérhetetlenül alacsony) |
Antidepresszáns és szorongás oldó gyógyszerek | Prolactin (+) |
Androgén készítmények | Tesztoszteron (+) |
Túlzott lelki, és/vagy fizikai hatások | 17béta-ösztradiol (-), FSH és LH normál értéke, vagy (-) |
Kóros soványság | szabad trijód-tironin (-), reverz trijód-tironin (+) |
Kapcsolódó téma: „Természetes születésszabályozás„