A petefészekrák a petefészekből kiinduló rosszindulatú daganat.

Magyarországon a nőket érintő rosszindulatú daganatok előfordulását tekintve az 5-6. helyen áll. Évente körül 1300 új petefészekrákos eset kerül felfedezésre és körülbelül 650-700 áldozata van. Leggyakrabban 60-65 éves korban és harmadik stádiumban kerül diagnosztizálásra.

A petefészek daganatok az esetek 75 %-ban előrehaladott stádiumban kerülnek felfedezésre, és ezen betegeknek, minden erőfeszítés ellenére mindössze 45%-a  éli meg az öt évet. Az elsődleges kezelést követően – bár soktényezős kérdés, de – a petefészekrák 80%-a kiújul. Bár a betegek többsége teljes választ (kimutatható daganat nincs) ér el az elsődleges kezelés után, a betegség körülbelül 70-80%-a kiújul az első 5 évben. A platinamentes intervallum az egyik fő prognosztikai tényező. Rossz prognózis jellemzi azokat a betegeket, akik a platina alapú kemoterápia végétől számítva 6 hónapon belül kiújulnak. Amennyiben a platina alapú kezelés után több, mint egy évvel újul ki a daganat, abban az esetben platina érzékeny daganatról beszélünk. A kezelést követő rendszeres ellenőrzés ezért is rendkívül fontos, mivel így korán felismerhető a kiújult daganat.

Tünettan:

A betegség sokáig tünetmentes. Nincsenek jellegzetes tünetei, amennyiben mégis akkor az elsődleges, vagy korai tünetei a következők:

  • Haskörfogat növekedés
  • Emésztési zavar, teltségérzés

Stádiumbeosztás:

FIGO 2014. J Gynecol Oncol. 2015 Apr; 26(2): 87–89.

TNM FIGO
TX Elsődleges daganat nem igazolható
T0 0 Nincs bizonyítható elsődleges daganat
T1a IA Egyoldali petefészek, vagy petevezeték daganatos, ép tok, a petefészek felszínén nincs daganat
T1b IB Kétoldali petefészek, vagy petevezeték daganatos, ép tok, a petefészek felszínén nincs daganat
T1c IC Egyoldali, vagy mind-kétoldali petefészek, vagy petevezeték daganatos, valamint a petefészek felszíne daganatos, és/vagy pozitív hashártya citológia, és/vagy a daganatos tok megreped
T1c1 IC1 Daganat tokja a műtét kapcsán megreped
T1c2 IC2 Daganat tokja a műtét előtt megreped vagy a daganat a petefészek vagy a petevezeték felszínére terjed
T1c3 IC3 Daganatsejtek vannak az ascitesben vagy a hasi mosófolyadékban, pozitív hashártya citológia, a daganat hashártyára terjed
T2 II Daganat medencei kiterjedéssel (medencebemenet alatt) érinti az egyik vagy mindkét petefészket vagy petevezetéket, vagy elsődleges hashártyarák
T2a IIA Petefészek, és/vagy méh, és / vagy a petevezeték daganatos, negatív hashártya citológia
T2b IIB Egyéb kismedencei szervek érintettsége, negatív hashártya citológia
III Egyoldali, vagy mind-kétoldali petefészek daganatos, vagy elsődleges hashártyarák, citológiával vagy szövettannal igazoltan a hasüregre, és/vagy a retroperitoneális nyirokcsomókra
T1/T2-N1 IIIA1 Csak retroperitoneális nyirokcsomó áttétek (citológiailag vagy szövettanilag igazolt)
IIIA1i Legfeljebb 10 mm-es nyirokcsomó áttét
IIIA1ii Nagyobb, mint 10 mm-es nyirokcsomó áttét
T3a2-N0/N1 IIIA2 Mikroszkópos extrapelvicus (medencebemenet felett) hashártya terjedés, pozitív retroperitoneális nyirokcsomókkal vagy anélkül
T3b-N0/N1 IIIB Hashártya áttétek 2 cm-nél nem nagyobbak, pozitív retroperitoneális nyirokcsomókkal vagy anélkül
T3c-N0/N1 IIIC Hashártya áttétek 2 cm-nél nagyobbak, pozitív retroperitoneális nyirokcsomókkal vagy anélkül
M1 IV Távoli daganat áttét a hashártya kivételével

Diagnosztika:

  • Nőgyógyászati vizsgálat
  • Citológiai mintavétel
  • Szövettani mintavétel
  • Ultrahang (hasi UH és hüvelyi UH), MR, CT, PET-CT, PET-MR
  • Tumormarkerek (Ca125, HE4, ROMA-index…)

Kezelés:

  • Stádiumfüggő
  • Elsődlegesen műtét, amikor is törekedni kell az az elsődleges daganat eltávolítására és a legjelentősebb tumorcsökkentésre.
  • Előrehaladottabb esetekben néhány kemoterápiát követően kerül sor a műtétre.
  • Kemoterápia, ami az esetek döntő többségében nem kerülhető el.
  • Sugárkezelés, nagyon ritkán, válogatott esetekben kerülhet szóba.
  • Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a biológiai kezelés, az immunterápia javítja a túlélést.
  • ld még: Onkológiai fogalomtár

Stádium függő 5 éves túlélés:

  •   I. stádiumban: 75-95% (~90%)
  •  II. stádiumban: 50-75% (~65%)
  • III. stádiumban: 40-45%
  •  IV. stádiumban: 10-15%

Dr. Krascsenits Géza