Placebo hatás jellegzetességei

Placebo hatás jellegzetességei

A placebo és nonplacebo, azaz kedvező és kedvezőtlen hatások, amelyek jelentős szerepet játszanak a kezelések eredményességében.

Az emberi idegrendszer sokrétű összetett kapcsolatban áll az őt körülvevő természettel és társadalommal. Innen ered, illetve ide kapcsolódik a kezelések időnként nem várt hatása a placebo és nocebo hatás. A placebohatást tudományosan megalapozott kontrollált, randomizált, prospektív vizsgálatok bizonyítják. A  placebo kifejezés jelentése, “olyan gyógyszer, amely inkább megelégedést, mint előnyt  nyújt a betegek számára” (Hooper’s Medical Dictionary 1811). A placebo hatásnak pszichológiai és biológiai összetevői vannak. A placebo adása a kezelt személy elvárásainak megfelelő pszichobiológiai, pszichoszomatikus reakciókat vált ki, amely a szervezet biológiai mechanizmusait képes aktiválni. Köznapi szóhasználatban a placebo gyógyszer (farmakológiai) hatással nem rendelkező anyag. A kezelés módszerétől független a placebo hatás, legyen az gyógyszeres, sebészeti, vagy egyéb beavatkozás. Az általánosságban elfogadott tény, hogy a placebo hatás 30%, különböző kórképekben – egyes vizsgálatok szerint – elérheti az 50 százalékot. Hétköznapi értelmezésben ez azt jelenti, hogy az alkalmazott kezelés valójában hatástalan, azonban ennek ellenére a betegek 30-50% mégis meggyógyul. A gyógyulást a betegek kezelésbe vetett hite váltja ki. Napjainkban egy “placebom-komplexet” és az agyban a COMT-enzimet nevesítettek a placebo hatásért felelős­nek (Gary Green­berg: What if the ­Placebo Effect Isn’t a Trick?) A placebo hatás “édestestvére” a nocebo, vagy nonplacebo hatás, ami akkor alakul ki, amikor a beteg a gyógyszer mellékhatásaitól félve, olyan negatív pszichikai állapotba kerül, ami által csökken egy gyógyszer hatása, szintén ismert tény.