A távkonzultáció lehetősége a betegek széles körének nyújthat segítséget

A telemedicina olyan egészségügyi szolgáltatás, amelynek során az ellátásban részesülő és az ellátó személy közvetlenül nem találkozik, a kapcsolat valamilyen elektronikus adatátviteli rendszeren keresztül jön létre. A telemedicina tehát olyan infó-kommunikációs eszközzel támogatott távfelügyeleti eljárás, amelyben az egészségügyi szakszemélyzet szükségszerű beteg melletti jelenlétét online elektronikus kapcsolaton keresztül távolról pótolják. Tágabb definíció szerint olyan esetek is a telemedicina tárgykörébe tartoznak, amikor egymástól távol tevékenykedő egészségügyi szakemberek cserélnek egészségügyi adatot egy adott személy jobb ellátása érdekében (távkonzílium).

A Magyar Kormány rendelet alapján az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése ezt lehetővé teszik. Ezt azt jelenti, hogy a gyakorlatban megteremti a távkonzultáció jogszabályi lehetőségeit az egészségügyben.

A rendelet azt is kimondja, hogy telemedicinának minősül az a tevékenység, amelynek célja a beteg távollétében:

a) a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése,
b) a betegségek, illetve azok kockázatának felderítése,
c) a konkrét betegség(ek) meghatározása,
d) a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés elindítása,
e) az a)–d) pont szerinti kezelések eredményességének megállapítása (távkonzultáció), valamint
f) a beteg állapotának követése és diagnózis felállítása távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.

Telemedicina keretében általánosságban nyújtható:

a) betegirányítás távkonzultáció formájában, amely a szakorvosi távkonzultációt megalapozza,
b) a beteg tájékoztatására, beleegyezésére, valamint adatainak kezelésére vonatkozó nyilatkozatok fogadása,
c) előszűrés távkonzultáció formájában, amelynek célja a személyes találkozáson alapuló ellátás szükségességének és az egészségi állapot súlyosságának megítélése,
d) előzetes kapcsolatfelvétel, valamint adatgyűjtés, amely a távkonzultációt követő személyes találkozáson alapuló ellátást gyorsabbá és hatékonyabbá teszi,
e) diagnózis, terápiás javaslat felállítása távkonzultáció keretében, illetve távmonitoring, távdiagnosztikai eszközzel,
f) gyógyszer rendelése,
g) korábbi, személyes találkozáson alapuló ellátást követő kontroll és utógondozás,
h) távkonzílium szervezése,
i) beutaló kiállítása,
j) pszichoterápia, krízisintervenció, szülőkonzultáció, tanácsadás, szupportív pszichoterápia, k) fizioterápia távkonzultációs eszközzel,
l) szoptatási tanácsadás,
m) védőnői gondozás és
n) telefonos, online vagy más formában megvalósított tanácsadás, konzultáció.

Telemedicina keretében orvosként nyújtható lehetőségek:

a) diagnózist, terápiás javaslatot állíthat fel,
b) tanácsadást, konzultációt végezhet,
c) betegirányítást láthat el,
d) beutalót adhat,
e) gondozást láthat el,
f) terápiát, rehabilitációs tevékenységet végezhet,
g) gyógyszert írhat fel,
h) elektronikus vényen rendelhető gyógyászati segédeszközt írhat fel.

A dokumentációt ugyanakkor ilyen esetekben is biztosítani kell és ki kell alakítania a szolgáltatónak a szolgáltatás nyújtására vonatkozó intézményi protokollját.
Az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy saját intézményi informatikai rendszerében és ezáltal az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) létrejöjjön a vizsgálat tényét és szereplőit dokumentáló eseménykatalógus-bejegyzés és egy, a vizsgálatot szakmai szempontból igazoló elektronikus kórtörténeti dokumentum.

Jogszabályi háttér:

A 44/2004 (IV. 28.) ESzCsM rendelet alábbi rendelkezései 2020. július 1-jét követően is érvényesek:

A gyógyszer felírást (orvosi vény), vagyis orvosi recept felírási igazolást (FIG) továbbra is papír alapon is ki lehet adni.
Nem kötelező, de nem is tilos a FIG-et a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) formavényére kiállítani, így akár egy fehér színű, A4-es papírra is ki lehet nyomtatni.
Csak akkor kell az orvosnak FIG-et kiállítania, ha a beteg azt külön kéri.
14 év alatti személynek történő gyógyszerrendelés esetén mindig kötelező az orvosnak FIG-et papíralapon kiállítani.
Az orvosnak nem kell a kinyomtatott FIG-et aláírnia és lebélyegeznie, kivéve, ha a TAJ szám helyett egy személyazonosító okmány számát használja a vény rendelésénél.
Célszerű ugyanakkor aláírni és bélyegezni, hiszen ha a patikában az EESZT elérhetetlen, akkor csak a szignóval és bélyegzővel ellátott FIG-re adható ki gyógyszer.
Bár a FIG-en csak egy terméket lehet feltüntetni, de például egy közös fejléccel (beteg, intézmény, és orvos adataival), egy A4-es papírlapon több termék felírási igazolását is el lehet helyezni a fent említett rendelet mellékletében szereplő kötelező adattartalommal.
A gyógyszertári kiadásnál a papíralapú FIG-et minden esetben vissza kell adni a betegnek/kiváltónak és jelölni kell rajta a termék kiadását, akkor is, ha a FIG NEAK-vényen van.

Dr. Krascsenits Géza