Vérzészavar

Vérzészavar

A vérzészavar, a rendellenes vérzés, és a menstruáció zavara azonos értelmű meghatározások. A vérzési rendellenesség a szabályostól eltérő, kóros vérzést jelent. A vérzészavar megnyilvánulási formája sokféle lehet. A menstruáció zavara gyakori jelenség.

A menstruációs ciklus szabályozási folyamata az alábbi pontokon keresztül valósulnak meg:

Tudat és tudatalatti -> szervezet és szervek -> agykéreg -> hypothalamus -> hypophysis -> petefészek -> méhnyálkahártya

A vérzészavarokat több szempont alapján csoportosíthatjuk. Ahhoz, hogy tudjuk, mi a vérzészavar, tisztában kell lenni azzal, hogy mit jelent a szabályos menstruáció.

Külön kell kezelni a fertilis kori és a változókori, klimaktériumban és posztmenopauzában jelentkező vérzészavarokat. Fertilis kor a fogamzóképes életkort jelenti. A változókori, postmenopausalis életkoron az 50 éves kor környékén bekövetkező menstruációs ciklus elmaradása után kialakult életszakaszt értjük. A vérzési rendellenesség megnyilvánulhat a meghosszabbodott vérzési időszakban, a vérzések sűrűbbé válásában, a vérzés jellegében, és a vérzés mennyiségében.

Fertilis korban a következő tünetekre kell figyelni:

  • A menstruációs vérzés ne tartson tovább 7 napnál.
  • A két menstruáció első napja között legalább 21 napnak el kell telnie.
  • A vérzés nem lehet nagyon bő és darabos.
  • A bő vérzés elég szubjektív meghatározás, azonban van néhány támpont: Nagyon bőnek tekinthető a vérzés, ha óránként kell egy normál méretű betétet, vagy tampont cserélni, ha “helyhez köti”, otthonról szinte ki sem tud mozdulni, illetve ha vérszegénységet okoz.
Változókorban, 50 éves kor környékén a következő tünetekre kell figyelni:
  • Változókori tünetek megjelenése. Megjegyzést érdemel, hogy nem minden esetben alakulnak ki a változó korban tünetek.
  • A legutóbbi vérzést követő, 6 hónapon túl jelentkező vérzés.
  • A vérzés 2 hétnél tovább tart.

I. Az egyik csoportosítás szerint megkülönböztetünk serdülőkori és felnőttkori vérzészavart.

1., Serdülőkori vérzészavarok:

  • Rendszerint a hypothalamus éretlensége miatt alakulnak ki, és nem történik peteérés.
  • Egyéb okok, ld. Primer amenorrhoea.

2., Felnőttkori vérzészavarok:

  • Amenorrhoea: vérzéskimaradás, részletesen ld. lent.
  • Raromenorrhoea, vagy olygomenorrhoea: Meghosszabbodott menstruációs ciklust jelent. A ciklus hossza: 36-180 napig tart.
  • Polymenorrhoea: A vérzések 21 naponként vagy annál gyakrabban jelentkeznek.
  • Hypermenorrhoea, vagy menorrhagia: Szabályos időközönként jelentkező, de az átlagosnál bővebb, elhúzódó vérzés.
  • Hypomenorrhoea: Szabályos időközönként jelentkező, de az átlagosnál kevesebb, rövid ideig tartó vérzés.
  • Postmenstruációs vérzés: A menstruációs vérzést követően ismét megjelenő vérzés.
  • Középidős vérzés, vagy ovulációs vérzés: A peteérés időszakában jelentkező vérzés.
  • Premenstruációs vérzés: A menstruációt megelőző vérzés, ami a menstruációban folytatódik.
  • Metrorrhagia: Ciklust nem tartó, és/vagy kóros mennyiség vérzés.

II. Egy másik csoportosítás szerint megkülönböztetünk organikus és funkcionális vérzészavart.

1., Organikus vérzészavar: valamelyik szerv elváltozása, megbetegedése okozza.

2., Funkcionális vérzészavar: egy szerv átmeneti működésbeli változása okozza, nincs kimutatható megbetegedés.

Külön csoportot képvisel a hormonális fogamzásgátló gyógyszer szedés mellett kialakult vérzészavar.

A vérzéskimaradás, vagy amenorrhea két formáját különítjük el, lehet elsődleges, vagy primer, illetve másodlagos, vagy secunder:

1., Primer amenorrhea: az első vérzés 16-18 éves korig nem jelentkezik, okai:

  • Hypothalamus megbetegedése
  • Hypophysis megbetegedése
  • Petefészek megbetegedése: Gonaddysgenesisek (például a Turner-szindróma), rezisztens ovarium szindróma.
  • Méh, hüvely megbetegedése: Anatómiai-, fejlődési rendellenességek, például atresia vaginalis, atresia hymenalis

2., Secunder amenorrhea: a vérzés 3 hónapra kimarad, okai:

  • Hypothalamus megbetegedése: étkezés, stressz, fizikai túlterhelés, anorexia nervosa
  • Hypophysis megbetegedése: Sheehan szindróma, Simmonds kór, Prolactinoma, Galactorrhoea-amenorrhoea szindróma (Chiari-Frommel szindróma)
  • Petefészek megbetegedése: PCOS, vagy polycystás ovarium szindróma, androgéntermelő petefészek daganat
  • Méh megbetegedése: Asherman szindróma, TBC
  • Egyéb: Mellékvese működési zavara (Cushing szindróma, mellékvese hyperplasia, extragenitális androgentermelő dagant), Pajzsmirigyműködés elégtelensége, Post pill amenorrhoea (rendszerint hyperprolactinaemia áll a háttérben) Kemoterápia, Sugárkezelés, Petefészkek eltávolítása utáni amenorrhoea
  • Egyéb betegség hiányában is előfordulhat, ún. funkcionális amenorrhea, melynek hátterében a peteérés elmaradása állhat.

Diagnosztika:

  • Fel kell deríteni a rendellenes vérzés típusát (anamnézis!).
  • Szervi eltéréseket kivizsgálása: nőgyógyászati vizsgálat, méhnyakrák-szűrés, ultrahang (TVS), CT, MRI
  • Hormonális állapot (hormonstátusz) felmérése
  • Testi-, lelki túlterheltség, kimerültség
  • Pszichés ok
  • Szövettani vizsgálat: méhnyálkahártya biopszia – Pipelle, méhkaparás (Fractionalt curettage, vagy Fractionalt abrasio), méhtükrözés (Hysteroscopia)

Kezelés:

  • A vérzészavar okától és a beteg hozzáállásától függően kell eldönteni, hogy szükséges-e kezelni a rendellenes vérzést.
  • A vérzészavar kivizsgálásának rendszerint velejárója a szövettani vizsgálat.
  • Amennyiben lehetőség van rá, az elsődleges okot kell kezelni.
  • Elfordulhat, hogy csak tüneti kezelést lehet alkalmazni.
  • Műtét: Méhkaparás…
  • Hormonkezelés
  • Egyéb kezelések, például életmód, diéta, pszichoterápia

A méhkaparás minden esetben diagnosztikus értékű (kivizsgálás), azonban sok esetben terápiás értékű is (kezelés).

Hasznos tanácsokat olvashat itt: Hogyan jelentkezzünk nőgyógyászati vizsgálatra?