Az újabb kutatás a menopauzális tünetek miatt korszerű hormonpótló kezelést kezdő, illetve hormonpótlásban nem részesülő, 45–59 éves nők kardiovaszkuláris eseményeit, vénás thromboembóliás megbetegedéseit és korai halálozását hasonlította össze. A résztvevők a negyvenes éveik közepén és az ötvenes éveik végén jártak, és korábban nem volt szívbetegségük vagy vérrögképződéssel járó megbetegedésük. A korai halálozást a nyolcvanéves kor előtt bekövetkező halálként határozták meg. Az egészségügyi nyilvántartásokra épülő elemzésben átlagosan tizenkét éven keresztül követték a résztvevők egészségi kimeneteleit.
Korábbi randomizált vizsgálatok összefüggést mutattak a hormonpótlás és a kardiovaszkuláris károsodások között, az eredmények azonban nem voltak egységesek, jelentős részük olyan kutatásokból származott, amelyekben ma már ritkábban alkalmazott készítményeket vagy nagyobb dózisokat használtak. Ezekben a korai vizsgálatokban olyan nők is részt vettek, akik jóval a menopauza után – akár 20 évvel később – kezdték meg a kezelést.
Az American College of Obstetricians and Gynecologists hivatkozott ajánlása a hormonpótlás megkezdését a menopauza kezdetétől számított tíz éven belül, hatvanéves kor előtt javasolja.
A kutatáshoz a Clalit Health Services egészségügyi nyilvántartásait használták fel. Az elemzésben több mint 52 ezer, 45–59 éves nő adatait értékelték. A bevonáskor a résztvevők kórelőzményében nem szerepelt szívbetegség, vérrögképződéssel járó megbetegedés vagy daganat. A vizsgálat így olyan nők körében értékelte a hormonpótlás és a későbbi események kapcsolatát, akiknél ezeket a betegségeket korábban nem diagnosztizálták.
Az összehasonlító csoport tagjai korábban hormonpótlást nem kaptak. Ők a teljes követés időtartama alatt sem részesültek ilyen kezelésben. A kutatók a két csoport egészségügyi adatai alapján hasonlították össze a később kialakuló betegségek és a halálozás előfordulását.
A csoportok tagjait életkor, testtömegindex, kardiometabolikus kockázati tényezők, dohányzási és társadalmi-gazdasági státusz alapján illesztették. A kardiometabolikus jellemzők között figyelembe vették a vérnyomást és a koleszterinszintet, valamint azt, hogy diagnosztizáltak-e náluk 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegséget. Az összehasonlítás tehát több olyan, a nyilvántartásokban hozzáférhető jellemzőre is kiterjedt, amely alapján a résztvevőket a két csoportban egymáshoz lehetett illeszteni.
Az egészségügyi dokumentáció legfeljebb huszonhárom évnyi megfigyelést tett lehetővé, az átlagos követési idő tizenkét év volt. A kutatók azt elemezték, hogy a korszerű hormonpótlás alkalmazása összefügg-e az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek, a vénás tromboembólia vagy a korai halálozás gyakoribb előfordulásával. A vizsgált kardiovaszkuláris események közé tartozott a szívinfarktus és a stroke.
Az átlagosan tizenkét éves követés során a hormonpótló kezelést kezdő nőknél nem figyeltek meg több szívinfarktust, stroke-ot vagy más kapcsolódó szívbetegséget, mint a hormonpótlásban nem részesülőknél. A vénás tromboembólia és a nyolcvanéves kor előtti halálozás előfordulása szintén hasonlóan alakult a két csoportban. A kezeléshez tehát a vizsgált populációban nem társult e-tekintetben fokozott kockázata.
Az eredmények a vizsgált készítményformák és alkalmazási módok szerint is hasonlóak voltak: ez a szájon át szedett (tabletta) készítményekre, a tapaszokra és a gélekre egyaránt vonatkozott. A hosszú távú megfigyelés alapján a jelenleg elérhető, menopauzás tünetek enyhítésére rendelt kezelések mellett sem mutatkozott a vizsgált események gyakoribb előfordulása a hormonpótlás nélkül követett csoporthoz képest.
A vizsgálat újabb adatokat szolgáltat arra, hogy a menopauza körüli időszakban megkezdett, korszerű hormonkezelések egészséges nőknél nem növelték a szívbetegség, a stroke vagy a vénás tromboembólia kockázatát. Az eredmények segíthetik a kezelés előnyeinek és kockázatainak egyéni mérlegelését, figyelembe véve a menopauzával összefüggő tünetek életminőségre gyakorolt hatását és az adott nő állapotát.
Végső soron a kutatási eredmények megfelelően alkalamzott hormonpótló kezelés mellett nem bizonyítanak közvetlen oksági kapcsolatot a hormonpótlás és a szív-érrendszeri egészség között.
Forrás: American Heart Association. Long-term study finds modern hormone replacement therapy not linked to heart disease risk. Medical Xpress. 2026. november 2.