Az inzulinrezisztencia a szervezet inzulin-háztartásának zavarával járó betegség

Az inzulinrezisztencia (IR) viszonylag gyakori betegség, azonban a sokszor nem derül ki időben, mert nincs jellegzetes tünete. A vércukorszint szabályozásának kulcsszereplője az inzulin hormon. Feladata, hogy a sejtekbe bekerüljön az azokat tápláló cukor. Inzulinrezisztencia esetében a sejt felszínén képződő inzulin-receptorokhoz az inzulin nem tud megfelelően kapcsolódni, végső soron a sejtek „éheznek”. Ennek oka az inzulin receptorok hibás működése, ami miatt a sejtek rezisztensek lesznek az inzulin hatására, és ami miatt lényegesen több inzulinnak kell jelen lennie a vérben ahhoz, hogy sejtbe a cukor bekerülhessen. Az inzulinrezisztencia inkább a nőket érinti, akiknél túlsúly mellett már fiatal felnőttkorban megjelenhet. Ha az érintett az inzulinrezisztencia megjelenése után, nem kezelt esetben, természetes lefolyás esetén az évek előrehaladtával nagy eséllyel 2-es típusú cukorbetegség alakul ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 10-15 év elteltével több mint 50 százalékos eséllyel diabéteszes lesz. A 2-es típusú diabétesz (nem inzulinfüggő diabétesz) akkor lép fel, amikor a hasnyálmirigyben található béta sejtek termelnek ugyan inzulint, de az képtelen kifejteni hatását, mivel a sejtek érzéketlenek vele szemben. Ez a fajta érzéketlenség az úgynevezett inzulinrezisztencia (a 2-es típusú diabétesz kezdeti szakaszára jellemző), ami mögött az inzulin receptorok hibás működése áll. Sok esetben nőgyógyászati panaszok kivizsgálása kapcsán derül fény az inzulinrezisztenciára. A hyperinzulinémiának központi szerepe van a PCOS-ben kialakuló hyperandrogén állapotban. Szénhidrát anyagcserezavar a policisztás petefészek szindrómában (PCOS) kb. 40-50%-ban fordul elő.

Tünetek:

Diagnosztika:

  • cukorháztartás kivizsgálása, azon belül a legfontosabb mutató HOMA-index

Kezelés:

  • életmód, diéta, szükség szerint gyógyszer,
  • PCOS-ben a metformin bár nem emeli a terhességi arányt, mégis előnyös (magasabb beágyazódási arány és kevesebb petefészek-hyperstimulációs szindróma előfordulás), és széles körben alkalmazzák ovulációindukcióban és AR/IVF előtt.

Dr. Krascsenits Géza