„Dr. Google” mint probléma mind az orvosoknak és a betegeknek. A XXI. század elején minden második ember „Google doktorhoz” fordul először a panaszával.
Ulrike Felt bécsi orvos három éven át elemezte azt a jelenséget, hogy miként befolyásolják az online elérhető egészségügyi anyagok az orvosok és a betegek kapcsolatát. A most nyilvánosságra hozott tanulmány elszomorító képet fest le: a betegek előszeretettel használják a népszerű keresőt, de általában nem igazán foglalkoznak az egészségügyi információk származásával és minőségével. Felt, aki egyben a Bécsi Egyetem Tudománykutatási Intézetének vezetője, kísérletek leírásait, honlap- és médiaelemzéseket, valamint orvos-beteg interjúkat tanulmányozott. Emellett maga is megkérdezett számos orvost és pácienst, elvégzett néhány érdekes kísérletet, illetve kérdőíveket értékelt ki. Wolfgang Routil, a Stájerországi Orvosi Kamara elnöke szerint az orvosok általában nem túlzottan örülnek a Google-on edződött betegeknek és Felt kutatási anyaga meg is mutatta, hogy ez miért van így.
„Egyetlen kivételtől eltekintve a kísérleteinkben részt vevők a Google-t használták a szükséges információk megszerzéséhez. A leggyakrabban csak a főoldalakat futották át, az aloldalakat már nem. Közben nem igazán figyeltek a minőségi anyagokra utaló jelzésekre. Ez utóbbinak az az oka, hogy vagy nem ismerték ezeket vagy észre sem vették őket” – nyilatkozta Ulrike Felt.
A szakember megfigyelte azt is, hogy a felhasználók többsége nem valódi segítséget nyújtó információkat keresett az interneten, inkább csak megerősítésre vágyott. Az adott honlap meglátogatását befolyásolta, hogy az oldal hogyan néz ki, mennyi grafikus elem szerepelt rajta, mennyire áttekinthető volt, és milyen nyelvet alkalmazott.
A kutató végül négy betegtípust határozott meg. Az elsőbe tartoznak azok, akik tájékozódnak a betegségekről és a szakmai fogalmakról. A másodikba azokat lehet sorolni, akik szerint az orvosok sem tudnak mindent, és ezért az egészségügyi tudásukat a világhálóról kell kiegészíteni. A harmadik kategóriába kerültek a kezelésekről tájékozódó és az ezekben a kérdésekben az orvosokkal vitázó vagy beszélgető személyek. Az utolsó csoportba pedig azokat sorolta Felt, akik „megengedik” az orvosnak, hogy kezelje őket, pedig ők sokkal többet tudnak elméletileg a betegségükről, mint a szakember. „Sokan el sem hajlandók ismerni, hogy egészségügyi ismereteiket az internetről szedték össze és mindezt csak azért tették, mert nem bíznak az orvosban” – tette hozzá az orvos. Erich Sorantin radiológus úgy reagált kollégájára tapasztalataira, hogy az emberekben félelmet kelthet, hogy mennyi mindent találhatnak meg a világhálón. Az internetnek ez a túlzó felvilágosítási szerepe bizonyos szempontból rossz, ráadásul könnyen elbagatellizálhatók bizonyos súlyos betegségek tünetei. Abban viszont mindegyik szakember egyetértett, hogy a világháló a következő években alapvetően megváltoztatja majd az orvos-beteg viszonyt. Fontos viszont, hogy az internet hatékonyan segítsen ebben a folyamatban, és ne okozzon károkat. (Forrás: SG.hu)
Minden második ember „Google doktorhoz” fordul először a panaszával. A magyar netezők még aktívabbak ebben a tárgyban: 59 százalékuk próbál a tüneteinek magyarázatára lelni az interneten. Furcsa pörsenés jelent meg a bőrödön? Nézz utána a Google-on, a Bing-en, vagy a Yahoo-n. Külföldi utazás miatt oltásra van szükséged? Szúró fájdalom a karodban? Nézzük, mit mond a világháló? Az Ipsos nemzetközi online felmérése szerint a közelmúltban az emberek fele (48 százaléka) nézett utána a neten egészségügyi témájú kérdéseknek. Ennek aránya magasabb a nők (55 százalék), s alacsonyabb (40 százalék) a férfiak esetében – írta a hvg.hu-hoz eljuttatott közleményében az Ipsos. A magyar netezők aktívabbak a nemzetközi átlagnál: 59 százalékuk érdeklődik a hálón egészségügyi kérdések iránt. A nők érdeklődése nálunk is magasabb (67 százalék), mint a férfiaké (50 százalék). Vajon az állhat ennek hátterében, hogy a nőkben erősebb a késztetés, hogy birtokában legyenek az információnak – akár jó, akár rossz hírről legyen is szó? Vagy a férfiakra jellemzőbb a halogatás, a „majd megtudom, ha fejbe kólint”? A tematika széles skálán mozog: a babatáplálástól a babatornáig, a születéstől a halálig, a fitneszprogramoktól az öndiagnózisig, s még számlálhatatlanul sorolhatnánk az eseteket – olvasható a közleményben. (Forrás: hvg.hu)
Kapcsolódó téma: Az egészségügyi témájú internetes megjelenésű cikkek jelentős része súlyosan félrevezető információt tartalmaz
