A külföldi doktorok becsalogatása érdekében a szakorvosok jövedelmét folyamatosan emelik a nyugati államok. Eközben Magyarországon nemcsak abszolút értelemben, hanem a gazdaság teljesítményéhez képest is nagyon alacsony az orvosok fizetése.
A külföldi doktorok becsalogatása érdekében a szakorvosok jövedelmét folyamatosan emelik a nyugati államok. Eközben Magyarországon nemcsak abszolút értelemben, hanem a gazdaság teljesítményéhez képest is nagyon alacsony az orvosok fizetése. Az OECD szakértői csupán a jövedelem hivatalos részét vették ugyan figyelembe (tehát a paraszolvenciát nem), ám így is feltűnő, hogy miközben Magyarországon a szak- és a háziorvosok az egy főre jutó GDP 170 százalékát keresik, Nyugat-Európában az előbbiek esetében 300-400-szoros, az utóbbiaknál pedig ennél is magasabb szorzók jellemzőek. Világszerte az orvoshiány fokozódására lehet számítani a közeljövőben, hiszen akkor vonulnak nyugdíjba a második világháború utáni bébiboom-generációhoz tartozó doktorok – állapítja meg az OECD. A párizsi székhelyű agytröszt szakértői szerint nagyrészt ezzel magyarázható, hogy a fejlett országokban egyre több külföldi orvosra van szükség: ezek aránya az angolszász államokban ma már egyharmad és egynegyed között mozog.
„Amikor kisfiamat néhány hónapja egy indiai származású orvos vizsgálta meg a fül-orr-gégészeti ügyeleten, azt gondoltam, ez csak véletlen. Aztán pár héttel később nagymamám az egyik kiemelt pesti kórházban olyan osztályra került, ahol a bejáratnál elhelyezett névsor alapján az orvosoknak körülbelül a fele nagy valószínűséggel külföldön születhetett. Akkor jöttem rá, hogy ami Nagy-Britanniában már legalább egy-két évtizede megszokott, begyűrűzött hozzánk is.”
A globalizáció, az egészséggel kapcsolatos igények növekedése, az egészségbiztosítási rendszerek világszerte jellemző folyamatos átalakítása és az orvosképzés sok helyütt tudatos elsorvasztása együttesen termelte ki azt a sajátos keveredést, amely ma a gyógyítás világát jellemzi. A magyar doktorok tömegesen mennek Nyugatra, helyüket a nálunk kevésbé fejlett országok szakemberei töltik ki – ha kitöltik egyáltalán. Ha nem, akkor nyilván fokozódik az orvoshiány.
Magyarország egyébként még mindig viszonylag jó helyzetben van ebből a szempontból a térség vagy akár Nyugat-Európa néhány más országához képest. Az OECD szerint az ezer lakosra jutó praktizáló orvosok száma hazánkban a legutóbbi évekig emelkedett, 2004-ben például 10 ezer lakosra 33 jutott. (Nagy-Britanniában például csak 23.) A helyzet azonban folyamatosan romlik. Az egészségügyi ellátás szinvonalához hozzátartozik az is, hogy magyarországon egy orvosra 2-3 középfokú végzettséggel rendelkező szakember (ápolónő…) jut, addíg Európa nyugati felében 12-15, az Egyesült államokban több mint 20 ápolónő jut.
A problémát súlyosbítja, hogy az orvosi hivatás megbecsültsége anyagi és erkölcsi értelemben is tragikus. A jelenlegi juttatási rendszer finoman szólva nem ösztönöz arra, hogy a végzős medikusok ne orvoslátogatónak menjenek valamelyik gyógyszercéghez. A háziorvosok átlagos életkora közelít a hatvan évhez, és a praxisok alig forgalomképesek. Hová fog ez vezetni?
(Forrás: Világgazdaság)